Lehet-e erősebb érdekvédelem annál, mint amikor az érintettek maguk is részt vesznek a törvények megalkotásában? Akarhat-e többet annál, mint azt, hogy bármely részére káros törvény bevezetését meggátolhatja? A kétkamarás törvénykezés intézményének bevezetése által valósítható meg az érdekvédelem, és akaratérvényesítés legteljesebb demokratikus formája.
Kontroll és kezdeményezés
A bekezdés az Ezer Év Egyesület által indított kezdeményezés honlapján olvasható, persze, ennél sokkal bővebben, kifejtik azt is, szerintük miért lenne szükség a kétkamarás parlamentre.
Az alapgondolat az, hogy az állampolgárok, civil szervezetek, szakértők közvetlenül vehessenek részt az ország irányításában. Ezért a létrehozandó felsőházból (szenátusból) kizárnák a pártpolitikát, és csak a szakterületek képviselőit és a civilek delegáltjait engednék oda. A pártoknak maradna az alsóház, aminek tagjait az eddigiekhez hasonló módon választanánk meg.
A program szerint a felsőház egyfajta kontrollként működne, vizsgálná az alsóház (képviselőház) által benyújtott törvényjavaslatokat, és beleegyezése nélkül azok nem léphetnének életbe. De a felsőház is élne törvényjavaslatokkal, főleg a civil szférát érintő területeken, és ott, ahol szakértőik ezt indokoltnak tartják.
Hosszabb távon azt a célt tűzték ki, hogy az országot szakértőkből álló kormány irányítsa, és háttérbe szoruljanak a pártpolitikai érdekek.
Jövőre már indulna a felsőház
Az indoklás egyébként pozitív üzeneteket hordoz: megszüntetik a pártkatonák korlátlan hatalmát, a politikai és gazdasági lobbik érdekeinek érvényesülését, a gazdasági korrupció lehetőségét, igazságosabb közteherviselést ígér, és azt, hogy az állampolgárok közvetlenül beleszólhassanak a folyamatokba.
A szervezést már meg is kezdték, várják a civil szervezetek jelentkezését, ígéreteik szerint a szenátusi jelölési folyamat november végére már le is zárul, 2013. március 15-én pedig a felsőház elkezdi működését.
Kicsi az esélye
Finoman fogalmazva is idealistának tűnik az ötlet, és az sem tiszta, hogy a jelenleg regnáló kormány miért is menne bele ebbe, és a pártok miért is mondanának le a hatalomról egy szakértői kormány kedvéért.
Felhívtuk hát Kovács Lászlót, az egyesület elnökét. Egyetértett velünk abban, hogy nincs a felsőház elindítására nincs reális esély ebben a ciklusban. De úgy vélte, érdemes végigcsinálni a szervezést, két okból is. Egyszer azért, mert ha nem is hivatalosan működik a felsőház, attól még törvénymódosító javaslatokat benyújthat.
Plusz az ország legjobb szakembereit gyűjtik össze a civil szervezet jelölései alapján. Így lesz mögöttük társadalmi erő, és ha együtt megszólalnak, azt nem hagyhatják figyelmen kívül sem a kormányzó pártok, sem az ellenzék.
Kovács elmondta, hogy jelenleg is folynak egyeztetések. Tárgyaltak már a gazdasági élet vezetőivel, a pártok jó részével, ebből a legnagyobb kormánypárt egyelőre kimaradt, Kovács szerint
érthető okokból
. Kijelentette, a pártok is delegálhatnak tagokat a felsőházba, a delegáltak viszont nem lehetnek párttagok.Árnyéktestület
A felsőház egyelőre árnyéktestületként működik majd, előnyük, hogy a delegáló szervezetek nagy száma és legitimitása miatt magában foglalja a társadalom nagy részét – mondta. A lényeg, hogy legyen egy független, középen álló csapat, aminek a véleménye kikerülhetetlen a hatalmat gyakorlók számára.
Kovács hozzátette, ha az egyeztetések után szükségét érzik, akár párttá is alakulnak, és a pártnak két célja lesz. Egyrészt képviselőket akarnak küldeni a parlamentbe, másrészt egy szakértői kormányt akarnak hatalomra juttatni.
Rákérdeztünk az egyesület nevére is, mert az Ezer Év inkább jobboldali, konzervatív jelleget sugall. Kovács László pontosított: ők kétszer ezer évben gondolkodnak. Elsőként az előttünk álló ezer évre, szeretnék, ha igazi demokrácia jönne létre, és az legalább ezer évig fenn is maradna.
De foglalkoznak a mögöttünk álló ezer évvel is, ezt mutatja az egyesület időkapszula programja. Ennek lényege, hogy egy időálló kapszulában elhelyezik az ország gazdasági és kulturális örökségének dokumentumait, persze digitalizált formában, 2500 nő és férfi génállományát, az ország növény- és állatvilágának mind szélesebb genetikai állományát, és 50 ma használatos mindennapi tárgyat. Hogy az ezer év múlva élőknek pontos információk legyenek korunkról, és múltunkról.
A kétkamarás parlament
Kétkamarás parlament jelenleg is több országban működik, leginkább a szövetségi államokban. Legjobb példái: Egyesült Államok, Nagy-Britannia. Németország. A kétkamarás rendszer általában történelmi hagyományokon és a jogfejlődésen alapul.
Az alsóház a tulajdonképpeni képviselőház, parlament, ahová a választások eredményeként jutnak be a pártok jelöltjei. A felsőház összetétele országonként eltérő, habár sok esetben vannak hasonlóságok.
Az Egyesült Államokban például a szövetségi államok delegálják a felsőház (szenátus) tagjait, akik választásokon nyerik el mandátumokat. Nagy-Britanniában évszázadokon keresztül öröklés útján töltötték be a felsőház (Lordok Háza) helyeit, ezt nem is olyan régen megváltoztatták, ma már kinevezéssel is a Lordok Háza tagja lehet valaki. A kinevezés a királynő joga.
A II. világháború előtt hazánkban is kétkamarás parlament működött, ez azonban nem igazán volt demokratikusnak nevezhető. A felsőházban az egyházak képviselői mellett a rendek (nemesi osztályok) képviselői foglaltak helyet.
A modern kétkamarás parlamenteknél a felsőház ellenőrzési jogot gyakorol az alsóház felett. Az alsóház által elfogadott törvényekről a felsőház is véleményt formál, néhány országban vétójoga is van.
