Miközben az elmúlt napokban egyértelműen a Lukasenka elnök 
Lukasenka már gépfegyverrel a kezében mászkál 2020. August 23. 20:47 távozását követelő belarusz tüntetések 
Tizenhárom kilométeres élőlánccal tüntettek Minszkben 2020. August 23. 10:29 kapják a legtöbb sajtófigyelmet, az élet máshol sem állt meg, világszerte több országban néznek farkasszemet a demonstrálók a karhatalommal.
Izrael
Hetek óta zajlanak a tüntetések Izrael városaiban, főként Jeruzsálemben, Benjamin Nethanjahu háza előtt. Az izraeli miniszterelnök ellen jelenleg is eljárás folyik csalás, megvesztegetés és hivatali visszaélés vádjaival, ennek ellenére vezetheti továbbra is az országot. A tüntetők továbbá a koronavírus-helyzet kormányzati kezelésével is elégedetlenek, szerintük túl korai volt a gazdaság májusi újraindítása, aminek következtében nagyon megugrott a fertőzések száma, június óta több, mint 80 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A vírus hatására a munkanélküliség is rekord magasra ugrott, már bőven 20% felett jár.
A tüntetők rendőri túlkapásokat is jelentettek, a rendőrök transzparenseket vettek el, több tucat embert emeltek ki a tömegből, illetve vízágyút is bevetettek. Netanjahut támogató szélsőjobboldali csoportok is az utcára vonultak, köztük a hírhedt Beitar Jerusalem fociultrái is, akik „halál a balosokra” illetve „utáljuk az arabokat” skandálás közepette a tüntetőkre is rátámadtak.
Libanon
Bejrútban sem értek véget a tiltakozások. A kikötői robbanás után ugyan lemondott a libanoni kormány, a tüntetők viszont a teljes politikai elit távozását követelik. Libanonban már tavaly óta folyamatosan zajlanak a tüntetések. Annak ellenére, hogy ez az egyik legfejlettebb ország a Közel-Keleten, az ország vagyonának nagy része a korrupt politikai elit és egy szűk oligarcharéteg kezében összpontosul, miközben a lakosság jelentős része szegénységben él. A tüntetéseknek új erőt adott a bejrúti robbanás, amely következtében százezrek váltak hajléktalanná, ami a koronavírusos esetek megugrásához is vezetett. A tüntetők azt is nehezményezik, hogy az országban szabadon tevékenykedhet, sőt már a törvényhozásba is beépült a Hezbollah, egy Iráni finanszírozású paramilitáris szervezet.
USA
Tüntetők vonultak a kenoshai rendőrkapitányság épületéhez Wisconsin államban, miután vasárnap felkerült egy videó a közösségi médiára, amelyen az látható, hogy egy rendőr többször közelről hátba lő egy fekete férfit, aki egy terepjáróba hajol. A hónapok óta tartó tüntetéshullám, amely többek között George Floyd és Breonna Taylor meggyilkolása kapcsán robbant ki, most a wisconsini kisváros utcáin folytatódik. A tüntetőkkel szemben vasárnap este rohamrendőrök sorakoztak fel, akik gumibotokkal próbálták távol tartani őket a rendőrség épületétől, hétfőn pedig már a nemzeti gárdát is a városba vezényelték.
A május óta tartó tüntetéssorozat fő fókusza a feketék elleni rendőri erőszak volt, de a téma tágabb kontextusában követelték a rendőri kiadások drasztikus csökkentését, az óriási börtönrendszer kicsinyítését (az USA világelső az egy főre jutó rabok számában, a gazdaság pedig nagyban támaszkodik az olcsó kényszermunkaerőre), illetve a gazdaság és a szociális ellátórendszer átalakítását.
Wisconsin demokrata kormányzója egy a Twitteren kiadott közleményben ítélte el a videón történteket, és kifejezte támogatását és együttérzését a demonstrálók felé, illetve a rendőri erőszak csökkentésére irányuló törvényjavaslatokat is kilátásba helyezett.
Bolívia
Bolíviában augusztus eleje óta a dolgozókat, földműveseket és az őslakosokat képviselő tömegmozgalmak tartják blokád alatt a főbb útvonalakat, a szakszervezetek felhívására pedig általános sztrájk is kezdődött.
Még tavaly novemberben puccsolták meg az addigi bolíviai elnököt, Evo Moralest szélsőjobboldali erők az Egyesült Államok segítségével. A politikai káoszból végül Jeanine Áñez emelkedett ki győztesként, akinek viszont a mai napig nincs legitim meghatalmazása, választást ugyanis azóta se tartottak. Sőt, a koronavírusra hivatkozva újra és újra elhalasztják azt. Áñez kormányában egyébként egyetlen őslakos sem kapott helyet, akik az ország lakosságának 40%-át teszik ki.
Bolívia az elmúlt években az elektromos autók térnyerésével lett érdekes az USA-nak, az ország hatalmas lítiumkészlete miatt, ami az akkumulátorgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Az USA nyersen szerette volna felvásárolni a lítiumot, majd otthon feldolgozni azt, így Amerikába került volna a feldolgozással járó többletérték, Morales viszont érthető okokból ezt Bolíviában tartotta volna. Egy vicceskedő(?) Twitter-posztjában Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla vezérigazgatója azt reagálta, mikor erről kérdezték, hogy „azt puccsolunk meg, akit akarunk, törődjetek bele!”
Bolívia azóta folyamatos politikai és gazdasági válságban van, a karhatalom letartóztatásokkal fenyegeti a szakszervezeti vezetőket, a vidéki, főleg őslakosok által lakott területeken viszont akkora támogatottsága van a Morales-párti tömegmozgalmaknak, hogy oda a hadsereg se nagyon tudja betenni a lábát.
Thaiföld
Bangkokban is ezrek követelték a kormány lemondását a napokban. A thai miniszterelnök, Prayut Chan-O-Cha 2014-ben került hatalomra egy katonai puccs során. Ezután született meg az ország új alkotmánya, ami lehetővé teszi a miniszterelnök katonai uralmát. Az alkotmány megváltoztatása mellett a királyi család hatalmának csökkentését is követelték a tüntetők, ami Thaiföldön nagyon kényes téma, a felségsértésért több év börtön jár.
A tüntetéseket főleg gimnazista és egyetemista diákok szervezik, sok popkultúrális utalással; például az ellenállás egyik jelképévé vált, hogy a diákok reggel a himnusz alatt nem állnak fel az osztályteremben, hanem három ujjukat emelik a magasba, mint az Éhezők Viadala szereplői.
A szervezők közül sokakat letartóztattak felségsértés és vírus terjedését okozó rendezvények szervezése vádjával, de a tüntetések továbbra is zajlanak.
(Forrás: Mérce / The Guardian)
