A Paragvári utca és az Engels utca kereszteződésével szemben gyalog- és kerékpárút vége, illetve elsőbbségadás kötelező tábla van kihelyezve. Pedig a vastag sárga csík egyértelműen jelzi, hogy a kerékpárút, no és persze a járda egyenesen folytatódik tovább. Semmiféle út nem vezet a táblához, hiszen a járda mellett a kórház magas kerítése húzódik. Hasonló helyzettel találkozni egyébként a Paragvári utca és a Forró utca kereszteződésénél is.
A hagyományos sima (sós-fokhagymás), sajtos, sajtos-tejfölös lángos mellett ma már sok más fajtát lehet kapni, így lekvárost vagy éppen virslist is. Olyanról azonban, hogy poharas lángos még nem hallottam. A pohárban kínált lángos lehet ugyebár masszaszerű vagy folyékony, esetleg a megsütött lángos van pohárba gyömöszölve. Persze jól tudjuk, hogy semmi más nem történt, mint hogy sört kínáló táblán hirdetik az érintett üzlet előtt a lángost. Ezt a labdát azonban nem lehetett nem leütni.
Jól tartja magát a kommunista bolgár Dimitrov. Több mint húsz évvel a rendszerváltás után még mindig ott díszeleg az egykor róla elnevezett körúton – ma Horváth Boldizsár körút - az utcanév táblája. Igaz, alaposan megrozsdásodva, áthúzva, de mégis a múltra emlékeztetve. Talán már elég idő telt ahhoz, hogy bárki megjegyezhesse a körút új nevét, no és persze az utcaképnek sem tesz jót az alaposan megöregedett tábla, amelyhez hasonló bizonyára még másutt is felfedezhető a megyeszékhelyen.
Úgy tűnik, a Szűrcsapó utca egyik kilencemeletes háztömbje előtt kialakított játszótérnél senkit sem érdekelt, hogy hová helyezik a homokozót, amely így terebélyes lombozatú fák alá került. Az eredmény: beborítják a levelek, gallyak, ágak. Nagy szél után akár levélvárat is lehetne építeni. Itt homokozzatok gyerekek! Mit homokozzatok? Kavicsozzatok, mert amivel a homokozó fel van töltve az minden, csak nem homok.
