Sokat lehet hallani, olvasni arról, hogy egyre többen jönnek az ország nyugati részére keletről, és hogy itt és Budapest környékén jóval magasabbak a bérek, mint az ország többi részén.
A száraz adatokat viszont elemezni kell, azoknál egyszerűbben mutatják meg a gazdasági folyamatokat a tematikus térképek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tette közzé a Tér-kép 2018 című, közel 90 oldalas kiadvány, amely szinte csak színes térképekben mutatja be a legfontosabb trendeket az országban.
A kiadványt egyébként is érdekes böngészni, de az Index olyan összeállítást készített, ami számunkra is nagyon érdekes. Öt térképet emeltek ki a sokból, magyarázatokkal.
Az első két, ránézésre furcsának és torznak tűnő térkép azt mutatja meg, hol vannak az országgazdasági központjai. Az egy főre eső GDP mutatja meg igazán, mennyire le van maradva a vidék Budapesttől. A fővárosban az egy főre jutó GDP több mint kétszer akkora, mint az országos átlag, és majdnem ötször annyi, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Somogy megyében.
A térképen az is jól látható, hogy Budapest után Győr-Moson-Sopron és Fejér megye következik, Vas megye a harmadik vonalban van.
Azt már mindenki tudja, hogy az autóipar a magyar gazdaság húzóágazata. a KSH összesítése szerint ez az iparág 2018-ban 172,5 ezer embert foglalkoztatott az országban és 1,6 ezer milliárd forint hozzáadott értéket termelt, 461 ezer autót legyártva. A következő térkép aszerint arányosítja a megyéket, hogy egy lakosra mekkora termelési érték jut a járműgyártásból.
Itt már az észak.magyarországi megyék, köztük Vas megye a dominánsak, a keleti országrész viszont szinte teljesen eltűnik.
Így nem meglepő, hogy az ország középső és nyugati részén jóval többet lehet keresni, mint keleten. A teljes foglalkoztatásban megkapható nettó havi átlagkereset Budapesten és az észak-nyugati megyékben akár százezer forinttal is több lehet, mint Szabolcsban vagy Békésben.
Ebben a kategóriában Budapest, Győr, Komárom-Esztergom és Fejér megye a legjobb, de Vas is ott van a második vonalban. A legszegényebb megyék keleten vannak, és amúgy is világosan látszim a különbség az ország két része között.
Ez a különbség látszik az egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelemben is.
Mindennek az a következménye, hogy az ország keleti megyéi, járásai egyre inkább kiürülnek, a középső és nyugati régiók népessége pedig egyre növekszik. Ez jól látszik a bevándorlási egyenleget összegző térképen, amely azt mutatja, hogy az egyes járásokból inkább elmennek-e az emberek, vagy inkább oda mennek.
A pirosra színezett járásokba leginkább bevándoroltak az emberek, vagyis nőtt a lakosság, és minél kékebb egy járás, annál többen mentek el onnan. Látszik, hogy az ország keleti és déli részére pár város környékét leszámítva inkább elvándorlás jellemző, Budapest vonzáskörzetében, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megye nagy részében viszont egyre több a (belső) bevándorló.
