Mindegy, hogy Nyugat-Magyarország vagy Dél-Csehország: itt a gombaszezon! Idén is úgy indult, mint tavaly: türelmetlen esőlesések után néhány bátortalan séta, és az első kalaposok máris a kosárban végezték. Nem sok volt: július közepén néhány rókagomba, egy-két piruló galóca, és igazi meglepetésként egy vargánya! Előtte persze szorgalmasan figyeltem a csehországi gombász-blogokat, és csak akkor indultam első utamra, amikor a fanatikusok reménykedni kezdtek. Tudom, ez még csak amolyan előjáték, a java majd augusztus végén, szeptemberben érkezik, és ha kegyes hozzánk az időjárás, novemberig akad kosárba-való.
Hozzá kell azonban tennem azt is, hogy errefelé (Dél-Csehországban) olyan gazdagok az erdők, hogy az ember számos, amúgy remek gombafajtára szinte rá se néz. Galambicák, fenyőtinorúk, mind-mind a helyükön maradnak. És ez nem valamiféle lenézése az említett fajoknak – egyszerűen nem jut nekik hely a kosárban.
A szezonkezdet első klasszikusa a gombás rántotta, sokan el sem tudják képzelni, mennyi variációja van! Ezek közül most megosztom a nyugat.hu kedves olvasóival azt a csodát, amit az első idei zsákmányból készítettem!
Gombát, ugyebár, sohasem mosunk! A gyűjtéskor nálunk van a klasszikus gombászkés, mellyel lehántjuk a földes tövet, a másik végén található ecsettel pedig alaposan letisztítjuk a kalaposokat, mielőtt fonott kosarunkba helyezzük őket! Egy kétszemélyes rántottához elegendő egy-két nagyobbacska piruló galóca (ők a szezon korai hírnökei, csodálatos ízük van, de gyűjtésüket csak haladóknak ajánlom!), 8-10 rókagomba, és egy szép vargánya. Ha találtunk egy érdestönkű tinorút is, az kész főnyeremény! Először apróra kockázunk egy közepes fej vöröshagymát és egy fél zöldpaprikát, majd a gombákat felszeleteljük, és petrezselymes- sós-fokhagymás vajon az egészet közepes lángon átpirítjuk. Öt perc elegendő, amíg a gombák leve elpárolog.
Megszórjuk némi őrölt borssal, és – ez adja majd az igazi aromát – ráhintünk az egészre nagyobb darabokra felollózott zsályát és némi tárkonyt. Jól átkeverjük, majd az egészhez hozzáöntünk 4 közepesen felvert tojást (szebb a rántotta, ha a sárgája mellett a fehérje is látszik nyomokban…). Ilyenkor már nem keverünk, csak némi pirítás után megrázva-feldobva fordítunk. Tudják, mint profik a palacsintát! Még 10 mp, és kész van! És hogy a következő gombÁSZ-t is elolvassák, a végeredmény fotóját legközelebb láthatják majd:-)
Készíthetjük az egészet az említett friss fűszernövények nélkül is, de akkor kimarad a dologból az egyediség. Amikor kész a rántotta, a tálalás után ráreszelünk némi parmezánt (ínségesebb időkben sima eidámit, vészhelyzetben trappistát).
Legközelebb kicsit bonyolultabb ételt készítünk, gombavadast makarónival. Ugye, azt mondanom sem kell, hogy sohasem gyűjtjük a gombákat nejlonzacskóba? Fonott kosár, netán szövetszatyor, és gombászkés. Ezek nélkül nem gombászok vagyunk, hanem az erdő barbárjai. Jó étvágyat!
