Negyed 11-kor el is kezdődött a 10 órára ígért kormányinfó csütörtökön. Gulyás Gergely Miniszeterlnökséget vezető miniszter elsőként a hét elején Sopronban tartott stratégiai kormányülésről kezdett beszélni.
Mint mondta, a napi ügyek mellett stratégiailag fontos kérdéseket is áttekintett a kormány, de természetesen szó volt a törökországi földrengésről is, ahol több magyar szervezet kutatócsapata is segít.
Jelenleg összesen 156 ember és 26 kutya van a helyszínen, a TEK pedig csütörtök reggel csatlakozott be a mentésbe egy 18 fős egységgel. A Hunor mentőszervezet eddig összesen 27 túlélőt mentett ki, magyar állampolgárságú áldozatokról nem tudnak. 16 magyar volt a térségben, velük kapcsolatban vannak.
Megvitatták a gazdasági helyzetet és arra jutottak, hogy a magas infláció és a szankciók ellenére teljesítette a kormány a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak tett ígéreteit: folyósítják ugyanis a 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat, és nőtt a minimálbér is.
„Bezzeg Gyurcsány alatt...” - jött az összehasonlítás, majd az a kijelentés, hogy a kormány mindent megtesz, hogy letörje az inflációt, és elkerülje a magyar gazdaság a recessziót. Gulyás azt mondja, reális becsés az 1,5 százalékos gazdasági növekedés.
Elmondta, hogy a 2030-ig tartó energiastratégiát és ezzel együtt az atomenergiát biztosan nem engedi el még a kormány. De mellette fontos lesz a napenergia és a hálózatfejlesztés is.
Beszélt arról is, hogy támogatják az elektromobilitást és fontos az ipari parkok ellátását biztosító vízközművállalatok energiahatékonysági fejlesztése, valamint az energetikai kutatás és mintaprojektek támogatása és az is, hogy átállítsák a dunai finomítót a több forrásból érkező kőolaj feldolgozására.
Szóba került az orosz-ukrán háború is, mellyel kapcsolatban Gulyás kijelentette, hogy Magyarország továbbra is békepárti, mindig is elítélte az orosz agressziót. Humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának, korlátlanul fogadunk be menekülteket, de fegyvereket továbbra sem küldünk.
Szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy elkerüljük a világháborút és csak azonnali tűzszünettel, valamint béketárgyalásokkal lehet emberéleteket menteni. Brüsszelben, a NATO-ban és ENSZ-ben is ezt az álláspontot képviselik.
A sajtókérdések előtt pedig egyfajta végszóként bejelentette, hogy szerdán lemondott Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsis Tibor is az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak éléről.
Ezzel tulajdonképpen engedett a kormány az uniónak, hiszen az Európai Bizottság nem nézte jó szemmel, hogy fideszes politikusok kaptak vezető tisztségeket az egyetemek fölé helyezett alapítványokban.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban félreértésről beszélt, majd Brüsszelbe utazott, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal. Utána megígérte, hogy Magyarország kész megszüntetni azokat az összeférhetetlenségi aggályokat, amelyek miatt átmenetileg felfüggesztették az Erasmus+ és a Horizont Európa finanszírozását.
Gulyás hozzátette, hogy azt kérik, minden kormányzati tisztségviselő tegyen ugyanúgy, mint a szerdán lemondott miniszterek.
De elárulta azt is, hogy szerinte mi jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar demokráciára: hogy az ellenzéket külföldről támogatják. Hiszen még törvényt is sért, ha a választási kampányra költötték az amerikai támogatásokat. Hozzátette: meg kell fontolni, hogy szigorítsák-e a kampányfinanszírozásról szóló törvényt, mivel szerinte nyilvánvaló jogsértés történt.
Megtudtuk, hogy nem volt szó a Magyar Orvosi Kamara követeléseiről a háromnapos kormányülésen, és hogy nem biztos, hogy visszalépünk a 2024-es női kézilabda-Eb megrendezésétől. Állítólag van egy olyan javaslat az asztalon, hogy csak egy városban rendezzünk egy csoportot és meg kell nézni, hogy ez, vagy a lemondás a nagyobb költség.
Újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy nem tudja, találkozik-e Orbán és Zelenszkij az uniós csúcson, mert biztonsági okokból csak ma alakul ki Zelenszkij programja.
Aztán visszatértünk a kuratóriumi tagok mandátumaira. Gulyás szerint „jó volt úgy, ahogy volt”, vagyis hogy határozatlan időre szólt a mandátumuk. De ha az Európai Bizottság azt kéri, hogy változtassanak a szabályokon, nyitott a kormány arra, hogy határozott időre szóljon a kuratóriumi tagok mandátuma.
Az ATV kérdésére válaszolva elmondta, hogy továbbra is az a döntés van érvényben, hogy április 30-ig marad az élelmiszerárstop, korábban biztosan nem fogják kivezetni. Néhány héttel előtte döntenek majd arról, hogy meghosszabbítják-e, miután mérlegelik, hogy nem okoz-e ellátási problémákat.
Csak idő kérdése volt, hogy jöjjön a debreceni akkumulátorgyár ügye. Ezzel kapcsolatban Gulyás azt mondta, önmagában nem igaz az az állítás, hogy 320 milliárdot kap a CATL. Állami támogatást ugyanis csak azoknak jár, akik betartják a környezetvédelmi előírásokat.
Szerinte nem gond a társadalmi ellenállás, de nem tartja indokoltnak a népszavazást, viszont ha megfelel a helyi szabályoknak, akkor meg lehet tartani. Szeretnék, ha tudnák bizonyítani a beruházók, hogy betartják környezetvédelmi előírásokat, akár a bíróság előtt is, mert „ne legyenek illúzióink, bíróság elé fog kerülni az ügy”.
Nem terveznek különleges gazdasági övezetet létrehozni a debreceni akkumulátorgyár területén, mert Iváncsához és Gödhöz képest az egy óriási település. Attól pedig nem tartanak, hogy nem tudják majd feltölteni magyar munkavállalókkal a gyárat és külföldről kell hozni munkaerőt. Ha át is mennének oda dolgozni Nagyváradról, ők is magyarok lennének.
Az Origo földrengéssel kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, hogy a magyar hatóságok felkészültek egy esetleges hazai földrengésre, minden válsághelyzet lehetőségét áttekintik évről évre, de a Kárpát-medence Európa és a világ egyik legbiztonságosabb helye, így elég kicsi az esély nagy mértékű földrengésekre.
Kiderült, hogy enyhítenek a szélerőmővek telepítésén, ami annyit tesz, hogy csökkenteni fogják a távolságot, amit tartani kell a település külső határától.
Már több mint 400 milliárd forint feletti összeget költött a kormány a magyar határvédelemre, és Gulyás elismerte, hogy 110 főtisztet menesztettek a honvédségtől.
Előkerült a reptér ügye is, melynek kapcsán Gulyás elmondta, hogy Orbán Viktor Nagy Márton minisztert bízta meg azzal, hogy tárgyaljon az eladásáról, de a kormánynak nem feltétlenül célja, hogy többségi tulajdonában legyen a reptér. És nincs is elég pénze erre a magyar államnak.
Gulyás 12 napja járt Kárpátalján, polgármesterekkel, egyházi és civil vezetőkkel találkozott. Cáfolja azokat a híreket, hogy nem maradtak ott magyarok, mert a családok nagy többsége kitart. Egy héten belül pedig újabb támogatási csomagról fog dönteni a kormány.
A Dunaferr-rel kapcsolatban kiderült, hogy már konkrét tárgyalások folynak beruházókkal a megvásárlásáról, így bíznak abban, hogy lesz új tulajdonos és hat hónap után megoldódik a probléma.
Aztán jött Paks II. és hogy szeretnék, ha mielőbb elkészülne, és bár a szankciók nem könnyítik meg a helyzetet, de nem jelentenek olyan akadályt, ami miatt megvalósíthatatlan lenne.
A 24.hu aztán a Schadl–Völner-ügyről kérdezett. Ezzel kapcsolatban azt mondta, olvasta az erről szóló cikkeket, és ezek alapján valóban felmerül annak a valószínűsége, hogy befolyásoltak végrehajtói kinevezéseket, de erre nincs perdöntő bizonyíték. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet – mondta.
Majd amikor arról kérdezték, hogy megingott-e a kormány bizalma Varga Judit felé, azt válaszolta, erősebb felé a bizalom, mint valaha. Nem ő nevezte ki Völnert, csak „kapta”, így nem vonható felelősségre. Schadl Györggyel pedig soha nem beszélt négyszemközt.
Gulyás a Telex Áfával kapcsolatos kérdésére azt mondta, nem merült fel az áfa csökkentése, mert az hiba lenne, csak a gazdasági szereplők hasznát erősítené. Aztán volt egy kis „gyurcsányozás” is megint.
Utána Orbán Balázs nemrég tette nyilatkoztára kérdeztek rá, miszerint aki uralja egy ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását. Gulyás szerint senki nem uralja Magyarországon a médiát. Itthon sokszínű, Európában meg egyszínű. Magyarországon szólásszabadság van, lehet olyan szerkesztőséget találni, ami utálja a kormányt, ez Nyugat-Európában nem fordulhatna elő.
És hogy miért nem tartanak háttérbeszélgetést magyar újságíróknak? Azért, mert „abból még több félreértés lenne”. Történt ugyanis, hogy amikor Orbán Viktor a Karmelitában fogadott a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján egy 15 fős újságírócsoportot, egy beszámoló szerint Orbán határozott nemmel válaszolt arra, hogy szeretné-e, ha országa uniós tag lenne. Később aztán helyesbítettek, hogy csak viccelt.
