Az utóbbi időben a magyar közpolitika két tematikára összpontosul: A Fidesz a Tisza-adóval való riogatással próbálja megszerezni a peremszavazóik és a bizonytalanok támogatását, az ellenzék a Szőlő utcai javítóintézetben lezajlott vérlázító jelenetekkel igyekszik a kormány alkalmatlanságát és képmutatását hangsúlyozni.
Amíg az állampárt a - szakértők szerint - egy nem ember által írt több száz oldalas tervezetre hivatkozik, addig a javítóintézetben történt erőszakos cselekmények valóságtartalmát nem lehet elvitatni. A kormány igyekszik elkülöníteni az ügyet a gyermekvédelem kérdésétől, próbálják összemosni a javítóintézeteket a börtönökkel. A kormánymédiában számos cikk jelent meg a bentlakók bűncselekményeiről, mintha legitimálni szeretnék a kamerafelvételeken látható „nevelési” módszereket.
Orbán Viktor ugyanakkor elismerte: „még egy bűnöző fiatallal sem lehet úgy bánni, ahogy ez a fogvatartó bánt a fogvatartottal”. Brüsszelben arra kérdésre, hogy van-e személyes politikai felelőssége, azért, ami az elmúlt 15 évben az állam gondjaira bízott gyerekekkel történt a Szőlő utcában, a miniszterelnök már úgy válaszolt: „minden lépést meg kell tenni, hogy az állam teljesítse a kötelességét, de ezt mindig meg is tettük, és meg is fogjuk tenni”. A letartóztatásokkal kapcsolatban pedig mindössze annyit jegyzett meg: „azért tartóztatták le őket, mert a kormány teszi a dolgát. Az állam működik, a kormány működik, és teszi a dolgát, és ez így van rendjén”. Gulyás Gergely a 2025-ös év utolsó kormányinfóján arról vélekedett, hogy a kormány mindent megtett, amit a gyermekvédelem érdekében meg lehetett tenni.
A Szőlő utcai ügy és annak kormánypárti kommunikációjának ismeretében érdemes megvizsgálni, mit ígért a gyermekvédelemmel kapcsolatban a Fidesz a 2010-es választásra írt utolsó politikai programjában. A mából visszanézve rendkívül nyomasztó sorokat olvashatunk, amelyek komoly bizonytalanságot kelthetnek a választókban a politikai szereplők ígéretbetartásával kapcsolatban. A Nemzeti Ügyek Politikája című választási programot korábbi cikkünkben elemeztük 
A Fidesz utolsó választási programját 2010-ben írta – Nézzük meg, miket ígértek akkor! 2025. April 05. 14:57 már részletesen.
A pártprogram szociális fejezetének ígéreteit és céljait a Miniszterelnökség jelenlegi egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós fejtette ki. A fejezet címe: Itt az idő, hogy megteremtsük a szociális biztonságot! A gyermekvédelemre külön alfejezetet szenteltek a programalkotók.
A gyermekvédelemről szóló alfejezet az akkori magyar szociális ellátórendszer problémáit és hiányosságait válságdiagnózisként tárgyalja. Bár a program konkrét vállalásokban szegényes volt, a választókban azt az érzést kelthették, hogy kormányra kerülésük után a felsorolt zavarokra megoldást fognak nyújtani. Soltész szerint a szociális és gyermekvédelmi rendszer 2010-re működőképessége határára jutott. A fő problémát a gyakran változó jogszabályokban, a magas adminisztrációs terhekben, a szocialista kormányok fiskális gazdaságpolitikájában és az „íróasztal mögüli” irányításban látta. A programírók szerint a felsorolt okok intézménybezárásokhoz, a szolgáltatásminőség romlásához és az ellátórendszerrel szembeni bizalmatlanság elmélyüléséhez vezettek.
Finanszírozás
„Az elmúlt évek alatt hatalmas értékvesztést szenvedtek a terület támogatásai. Reálértéken ma harmadával kevesebb támogatást kapnak az intézmények fenntartói, mint 2002-ben. Súlyos árat kellett ezért fizetni: csökkent a szolgáltatások mennyisége és minősége, egyes helyeken intézményeket kellett bezárni.”
Nézzük meg, hogyan alakult a Fidesz kormányzása alatt a szociális ellátás finanszírozása. A KSH adatai szerint míg a szociális védelemre fordított társadalmi juttatások a GDP 21,9 százalékát tették ki 2010-ben, addigra ez az arány 2023-ra lineárisan 16,6 százalékra csökkent. Ezzel az értékkel Magyarország - Litvániával holtversenyben - az Európai Uniós tagállamok rangsorában hátulról az ötödik helyet foglalja el. A Fidesz kormányra kerülésekor még 12 országot előztünk meg ebben a statisztikában. Külön érdekes, hogy a GDP százalékán belül az öregség funkciótól vett el a legtöbbet az Orbán-kormány a szociális ellátás funkciói közül.
Bérek, megbecsültség
„Vissza kell állítani, meg kell erősíteni a szociális segítők, ápolók, gondozók, szakmájukat tisztességgel végzők megbecsülését”.
A SzocOkos kutatása alapján a szociális ellátásban, teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2024 októberében nem érte el az 500 ezer forintot, míg ugyanebben a hónapban az átlagkereset 637 ezer forint volt. Az ábra egyértelműen bemutatja a szociális szektor anyagi megbecsültségét a nemzetgazdaság többi ágához képest. A szociális ágazat a vizsgált területek közül az utolsó előtti helyen áll. Csak a „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” szektorban alacsonyabbak a keresetek, ami rávilágít az ágazat rendszerszintű alulfinanszírozottságára. Különösen érdekes az összehasonlítás az egészségügyi ellátással: Míg korábban a két terület bérszínvonala közelebb állt egymáshoz, az ábrán látható, hogy az egészségügyben dolgozók átlagkeresete mára majdnem a duplája a szociális szférában tapasztalható szintnek. A szociális szféra bérei jelentősen elmaradnak a nemzetgazdasági átlagtól, ami tovább mélyítheti az ellátórendszerrel szembeni bizalmatlanságot és a szolgáltatás minőségét.
A kormány bejelentette, hogy 2026-tól 15 százalékkal emelik a fizetéseket a szociális és kulturális ágazatban. A SzocOkos szerint az egységes 15%-os emelés a szociális pótléktábla alá tartozó dolgozóknál havi 46-98 ezer Ft bruttó fizetés-emelkedést jelent minimálbér és bérminimum emeléssel együtt.
A Szőlő utcai javítóintézetbe nettó 310 ezer forintos fizetésért keresnek éjszakai gyermekfelügyelőt.
Védelembe vett gyermekek száma és az intézményi erőszak
„Az elmúlt nyolc év elhibázott szociálpolitikája miatt évről évre növekszik a védelembe vett gyermekek száma. A romlás mögött a csökkenő támogatások miatt egyre kevésbé hatékony intézményrendszert is láthatjuk. Szomorú tény, hogy hetente tudósít a sajtó egyre durvább intézményi erőszakról, korábban elképzelhetetlen esetekről”.
Orbán Viktor családbarátnak nevezett kormánya nem tudta végérvényesen csökkenteni a védelembe vett gyermekek számát. A KSH adatai szerint 2002-ről 2010-re kicsivel több, mint 56 százalékkal, 2010-ről 2024-re 31 százalékkal nőtt a védelembe vett gyermekek száma. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a gyermekkorú népesség ugyanebben az időszakban jelentősen csökkent.
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztályának 2021-es jelentésében az alábbi következtetésekre jutottak:
Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok
„Napról-napra sokasodik az éhező, kiszolgáltatott, nyomorban tengődő gyermekek száma”.
A Központi Statisztikai Hivatal oldalán csak 2013-tól szolgáltatnak adatokat a Hátrányos Helyzetűek és a Halmozottan Hátrányos Helyzetűek létszámáról. Mindkét adatsorban azonos trend figyelhető meg: drasztikus növekedés a vizsgált időszak elején, majd lassú csökkenés. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mind a HH és a HHH száma jóval magasabb 2024-ben, mint 2013-ban. Pozitívumnak mondható, hogy az olló záródik: míg 2013-ban a HHH-k száma majdnem duplája volt a HH-nek, 2024-re a két csoport létszáma kiegyenlítődött.
Minden gyermek számít!
„Gyermek- és ifjúságpolitikánk kulcsa, hogy minden gyermek számít. Az ínséget szenvedők, a lecsúszó családban élők, a középrétegekben születők éppúgy, mint a megszületett és a megszületendők is”.
Az alábbi idézetről Pintér Sándor belügyminiszter szavai jutottak eszembe, amelyet arra a kérdésre adott most novemberben, hogyan lehet, hogy még mindig 353 magára hagyott csecsemő van a kórházakban: ,,Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott”.
Még pár hónap
A politikai pártok a közélet tematizálásán keresztül nemcsak reagálnak a társadalmi problémákra, hanem meghatározzák azok politikai értelmezési kereteit is. A Fidesz működése rendkívül egyszerű: folyamatosan mérik a saját kutatócégeik segítségével a társadalom álláspontját különböző ügyekben és kérdésekben, majd ezek mentén szabják meg politikai irányvonalukat, üzeneteiket. Orbán Viktor például a déli határzár felállításában és a Pride-rendezvények korlátozásának kérdésében a társadalmi többség mért attitűdjeihez igazította álláspontját, ezzel biztosítva politikai bázisának stabilitását.
Nyakunkon a választások. A Fidesz egyik fő kampányüzenete az elmúlt években a magyar gyermekek megvédése volt a migránsoktól, az LMBTQ lobbi pedofiljaitól, a Soros Gyuri bácsi által „támogatott” civil szervezetektől és a háborútól. Viszont, most sorban jelennek meg a nyilvánosságban a gyermekvédelmi intézményekben megtörtént bántalmazásokról szóló képek, videók. Ne felejtsük el, Magyar Péter politikai karrierje a kegyelmi üggyel kezdődött. A gyermekvédelem az a politikai ügy, amelyben a legerősebb a társadalmi konszenzus. Az elmúlt hónapok történéseinek hatására a Tisza Párt képes lehet átvenni a tematizációs kontrollt a Fidesztől, érdemi alternatívát mutatva a fennálló rendszerrel szemben. Azt viszont érdemes lenne végre megtanulnia a magyar társadalomnak, hogy a politika mindig is előnyszerzésre, szavazatmaximalizálásra fogja felhasználni a gyermekvédelem kérdését.
Az utóbbi pártpreferencia kutatások alapján a Tisza Párt a legtöbb mértékadó intézetnél tartósan, esetenként több mint tíz százalékponttal megelőzte a kormánypártot a biztos szavazók körében. A remény még él az ellenzéki érzelmű választópolgárokban. Az ország állapota a Tiszának kedvez. Erőforrásokban a Fidesznél az előny, és nem szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor bármire képes a hatalom megtartásáért. Halkan jegyzem meg: a választási kampány vesztese a magyar társadalom lesz.
