Ők az elmúlt 100 év legbrutálisabb magyar sorozatgyilkosai (1. rész)
2016.
March
17.
08:22
írtunk a cinkotai rémről, Pipás Pistáról és a martfűi rémről. Most újabb három megdöbbentő esetet válogattunk össze.
Legyekként hulló csecsemők és férfiak - akcióban a tiszazugi rémek
A magyarországi sorozatgyilkosságok történetében talán a tiszazugi asszonyok tette volt a legborzasztóbb. 1929 nyarán, egy névtelen levélíró arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy néhány asszony a faluban légypapírból kiáztatott arzénnel mérgezi rokonait. A nyomozás során az exhumálások révén 162 arzénnel meggyilkolt ember maradványai kerültek elő, de feltételezések és becslések alapján az áldozatok száma az ezret is elérhette.
így kezdődött a halálbába ámokfutásaMinden szál az egykor Nagyréven élt Fazekas Gyulánéhoz vezethető vissza, akit a később csak „halálbábaként” emlegettek. Bár azzal a környékbeliek is tisztában voltak, hogy a hivatalosan árusított légypapír nyilvánvalóan megöli a rászálló rovarokat, arra azonban kevesen gondoltak, hogy vízbe vagy tejbe áztatva akkora mennyiségű arzént lehet belőle kioldani, mely elegendő egy ember megöléséhez. Fazekas Gyuláné, azonban ráérzett erre és kegyetlenségét jól mutatja, hogy először a macskáin kísérletezett az így kapott méreggel.
Bábaként az asszonynak bejárása volt mindenkihez, mivel születés, betegség vagy baleset esetén is őt hívták házhoz. Nem kellett hozzá sok, hogy a férjük erőszakosságát eltűrő feleségek, idős rokonukat ápoló asszonyok és a szegényes anyagi körülmények közé még egy csecsemőt szülő nők fülébe sugdosni kezdjen és felajánlja nekik „szolgálatát”, amivel sokan éltek is.
Tizennyolc év után bukott leA gyilkosságsorozat - az utólag rekonstruált tények alapján - 1911 és 1929 között tartott a térségben. A halálbábát és cinkosait végül egy névtelen levél buktatta le. A gyilkosságok kapcsán felmerült Csordás Bálintné, tiszakürti bába neve is, de egyre inkább világossá vált a hatóság számára, hogy a mérgezések végpontjában Fazekas Gyuláné áll. Közben egyre többen tettek beismerő vallomást, amelyekben gyakran felmerült Fazekas Gyuláné neve. Ezt követően a csendőrök elfogták Csordásnét és Fazekasnét is.
A csendőrörsre és az ügyészségre özönlöttek a névtelen levelek, melyek alapján hátborzongató kép kezdett kialakulni a hatóságok előtt. Azonban a vádakat nem tudták rábizonyítani Fazekasnéra, ezért cselhez folyamodtak és kiengedték a nőt az őrizetből, hogy titokban figyelve felderíthessék a kapcsolatait. A folyamatos kihallgatások, beismerő és terhelő vallomások után a csendőrök július 19-én mentek az asszonyért, mint a gyilkosságok főgyanúsítottjáért. Az hő azonban nem került vissza a börtönbe. A kapuból figyelte a csendőröket és mikor a járőr feltűnt az utca végén, megitta az előre elkészített marólúgot. Mire orvost hívtak, már halott volt.
162 exhumált holttest – 31 személy a vádlottak padjánA nyomozás hatalmas erőkkel folytatódott és 1929 augusztusára már több, mint 40 asszonyt vettek őrizetbe. Kiderült, hogy Fazekas Gyuláné 60 pengőért árulta az arzént, de voltak asszonyok (mint például Csordás Bálintné), akik zsírért vagy rőzséért adták tovább a halálos adagokat. Nagyréven és Tiszakürtön összesen 162 holttestet exhumáltak, de a vallomások alapján legalább 300 főre volt tehető az áldozatok száma.
Az ügyben végül a vádlottak száma (eredetileg 31 fő, de ebből hárman öngyilkosok lettek elfogásuk után) miatt 12 külön tárgyalást (vádirat összesen 26 nővel és 2 férfivel szemben íródott) tartottak. A halálos ítéletet három esetben hajtották végre: Kardos Mihályné Szendi Mária két férjét és fiát mérgezte meg, Csordásnét és Szabó Lászlónét pedig minimum 8 ember halálában találta bűnösnek a bíróság. Tizenegyen életfogytiglani, ketten tizenöt évi, egy személy tíz évi, további két fő nyolc évi, az utolsó elítélt pedig öt évi szabadságvesztést kapott. Hat felmentő ítélet született, két esetben pedig ejtették a vádat.
Gyilkosságok semmiségekért
Holhos Jánosné indítékait illetően a hatóságok kezdetben tanácstalanok voltak. A legmegdöbbentőbb az, hogy az asszony első férjétől elválhatott volna, nem volt szükség arra, hogy megölje, és a női áldozatok halálából sem profitált. De akkor mégis mi vezethetett a szörnyű gyilkosságokhoz?
Egy kisgyereken tesztelte a szertPapp Erzsébet (ez Holhosné leánykori neve) biztosra ment. A szakemberek szerint Erzsébet bár az átlagosnál magasabb intelligenciával rendelkezett, híján volt bármilyen erkölcsi érzéknek. Első férjét szerette volna eltenni láb alól, de meg akart bizonyosodni róla, hogy a méreg, amit készített, megfelel a célnak. Ekkoriban Perecesen éltek, a férfi házában. Először – 1957-ben - egy öt éves kislányon tesztelte a gyilkos nikotin-keveréket. Az áldozatot véletlenszerűen választotta ki, a nagy dózisú nikotin azonnal megölte a gyereket. Megdöbbentő, hogy a kislány váratlan halála nem keltette fel különösebben a rendőrség figyelmét, nem folytattak vizsgálatot az ügyben.
Kegyetlen bosszú pár mondatértMivel a gyilkosság nem keltett feltűnést, Holhosné zavartalanul „munkálkodhatott” tovább. Férje gyakran volt részeg, az italozások alkalmával néha becsmérlő szavakkal illette feleségét. A nő úgy döntött, megszabadul tőle. A fiatal férfi megitta a nikotinos vizet. Ez esetben már végeztek boncolást, de a vérében levő magas alkoholszint, a gyomortartalom erős alkoholszaga és a gyomornyálkahártya alkoholistáknál megszokott elszíneződése meggyőzte az orvosokat: csak alkoholmérgezés lehet a halál oka.
A következő áldozat, Erzsébet legjobb barátnője volt, akinek annyi volt a bűne, hogy valamivel megsértette. A hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Erzsébetet is kihallgatták, az asszony azt hazudta, éppen akkor ért oda, mikor barátnője haláltusáját vívta, az üres nikotinos üveg ott volt az asztalon. Bár a falu a szájára vette a nőt, a hatóságok nem tudtak, vagy nem akartak semmit tenni elfogása érdekében.
Papp Erzsébet újra férjhez ment. Ezúttal Holhos Jánoshoz, és Penészlekre költözött. Nem sokkal később a nővérével szólalkozott össze, s őt is megitatta a méreggel. A hatóságok még ekkor sem gyanakodtak.
A végzetes hibaAzonban Holhosné hibázott: visszaváltotta azt a pálinkásüveget, amiben mérgét tartotta. Mivel két ember majdnem meghalt az üveg alján maradt nikotinos lé miatt, a hatóságok vizsgálódni kezdtek. Az üvegben a halálos nikotindózis kétszeresét találták. Kiderítették, hogy ki váltotta vissza az üveget, és mivel a nő környezetében több rejtélyes haláleset is történt, rövid időn belül fény derült az igazságra. A kislány és a férj holttestét exhumálták, a hatóságok gyanúja bebizonyosodott: méreg okozta a halálukat. Holhosnét elfogták, de végig tagadta tetteit. A nőt 1961-ben felakasztották.
Mi volt az indítéka?Sem az elmeszakértői vizsgálat, sem a nyomozás nem tudott választ adni arra, miért követte el Erzsébet a gyilkosságokat. Jelentéktelen problémákra használta megoldási képletként a mérgezést. A történetben az a legszomorúbb, hogy ha a hatóságok már az első esetben körültekintően járnak el, megmenthették volna három ember életét.
A balástyai rém
A balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltán egy tanyán nőtt fel, édesanyja egyedül nevelte. Szabó 16 évesen megerőszakolt egy hatvanéves asszonyt, amiért két és fél évet ült börtönben. A férfi állítólag emiatt fogadta meg azt, hogy minden útjába kerülő nővel elbánik majd.
Első áldozata J. Róbertné volt, aki 1998. április 28-án a délelőtti órákban dolgozott először a balástyai presszóban, de korábban is gyakran megfordult itt. Első munkanapján dél körül haza, azonban útközben találkozott Szabóval, aki rábeszélte, hogy tartson vele a Balástya külterületén lévő tanyára. Megérkezésük után az asszonyt egy nehéz tárggyal többször is fejbe ütötte, a súlyos fejsérülésbe a nő belehalt. A férfi az áldozatot lemeztelenítette majd a tanyától 50 méternyire egy gödröt ásott, amelybe a testet és a ruhákat elhelyezte.
A második gyilkosság az elsőhöz igen hasonlóan zajlott le. Szabó ugyanabban a presszóban ismerkedett meg egy nővel, kit a tanyájára hívott, itt egy nehéz tárggyal fejbe és nyakon ütötte, az áldozat belehalt a sérüléseibe. A férfi a testet az előzőekhez hasonlóan helyezte el, annyi különbséggel, hogy második áldozatának a fejét később nem találták meg.
A balástyai rém 2000 februárjában újra lecsapott. Szabó tűzoltófecskendők közös ellopásának ürügyével egy gyümölcsösbe csalta K. Teréziát. A nőt a szilváskertben előbb megfojtotta, majd teljesen levetkőztette és eltemette. A fiatal nő ruhái később sem kerültek elő.
A negyedik bizonyított gyilkosság vezetett Szabó Zoltán lebukásához. A férfi 2001 augusztusában meggyőzte egyik használt rádiótelefonok adásvételével foglalkozó nőismerősét, hogy nagy mennyiségű telefont tud szerezni kedvező áron. A nő hitt neki, így 300 ezer forintot felvett a bankban. Szabó tanyájához motorozott, ahol a férfi őt is megfojtotta és a tanyától nem messze elásta. A bűncselekményre utaló tárgyakat és a nő kismotorját egy közeli vizesgödörbe dobálta. A rendőrség ekkorra már fokozott figyelemmel kísérte az újabb eltűnéseket. A telefonkereskedő nő eltűnésekor a rendőrség átnézte az asszony híváslistáját, amiben megtalálták Szabó Zoltán számát is. A férfit kikérdezték és bevallotta a gyilkosságot. Később újabb holttestek előkerülése után újabb gyilkosságokat ismert el.
Évekkel később már öt nő megölése miatt állt bíróság előtt, de csak négyet tudtak rábizonyítani. A rendőrség feltételezte, hogy Szabó Zoltán minden áldozatát akkor erőszakolta meg, amikor azok a haláltusájukat vívták. A bíróság 2004-es jogerős döntése alapján a balástyai rém soha többé nem jöhet ki a fegyházból.
