Minimális kapcsolati tőke nélkül munkahelyet találni 2013 Magyarországán rengeteg türelmet és kitartó próbálkozást igénylő szellemi kötéltánc-feladat. De gyakran még ez sem a siker záloga: lehet valaki szakmailag makulátlan, született tehetség, ha jót akar magának, akkor tudnia kell izzadságmentesen eladnia saját képességeit - mintha csak egy márka lenne, ami arra törekszik, hogy megvegyék. Csak éppen nem mosószerről van szó, hanem humán erőforrásról.
Jessica Adamiak, aki a hatékony e-mailekre specializálta magát, és hogy ezekkel kapcsolatban tanácsokat adjon, a Mashable.com cikkében most azt mondja el, hogyan írjunk levelet egy olyan munkáltatónak, aki nem is hirdetett meg állást. Mert bizony sok állás van - itthon is -, amit nem hirdetnek meg, és néha bevállalósnak kell lenni, de csak bizonyos keretek között: mégiscsak merész húzás valakinek írni, aki jó eséllyel kukázza a levelet, hiszen ismeretlen ír neki, aki ráadásul akar valamit. Fontolva haladva viszont belenyúlhatunk a tutiba. Jöjjenek a tanácsok:
1. Azonosítsd be a döntéshozót!
Hívd életre a benned rejlő nyomozót: ki az, aki arról dönt az álommunkahelyednél, hogy kit vegyenek fel? Erre ma már némi Google-mágiával rá lehet jönni, meg persze az is valószínű, hogy a HR-osztályon kell keresgélni - de olykor segítségre lesz szükségünk, hogy erre választ kapjunk. Az biztos, hogy okos dolog sem túl alulra, sem nagyon felülre lőni a vállalati hierarchiában: a nagyfőnök nem a legjobb célpont, mint ahogyan az info@álommunkahelyem.hu-ra írt e-mail sem biztos, hogy eléri a megfelelő embert.
2. Izzítsd be a kapcsolati hálódat!
Mindenkinek több kapcsolata van, mint gondolná, úgyhogy ideje ezeket harcba hívni. A Laza kötődések erőssége című tudományos esszé is kifejti, micsoda ereje van egy szélesre nyúlt kapcsolati hálónak, a nagyon közeli barátok segítsége helyett ennek sokkal inkább van létjogosultsága, mert minden ilyen "laza kötődés" hídként működhet az eddig kiaknázatlan szakmai csoportok felé. És hát új emberek új lehetőségeket is jelentenek. Az érdekes az, hogy saját rejtett kapcsolati hálónkat nem is olyan nehéz felszínre hozni: egy órányi jószándékú kémkedés a Facebookon vagy a LinkedIn-en máris meglepetések hadát hozza abban a tekintetben, hogy ki kicsodákat ismer. És akkor innentől lehet kezdeni (okosan!) építkezni előre.
3. Írj röviden, világosan és emlékezetesen!
Mielőtt megnyomjuk a küldés gombot, gondolkodjunk el azon, hogy egy ilyen levelt, amit épp megírtunk, mi magunk nem ignorálnánk vagy törölnénk-e azonnali jelleggel. Gyakori hiba elfelejteni a tárgysort ( subject) az e-mail elejéről, hiszen ki nyitja meg az ilyet egyáltalán? Kuka, viszlát. Őrült hosszú szöveggel sem járunk jól, mert ezzel csak azt üzenjük a címzettnek, hogy nem tartjuk tiszteletben az idejét. Esélyes, hogy az irdatlan szövegtömbre rápillantva már nyúl is a törlés gombra.
4. Bulizd ki a következő lépést
Ez a fajta ismeretlen-vezetőnek-levélírás Jessica szerint olyan kicsit, mint a randizás: nem szabad már elsőre bivaly módjára lehengerelni a kipécézett alanyt. Ahelyett, hogy a mailben kifejtenénk szerelmünk izzását a vágyott cég iránt, mutatkozzunk be és tanúsítsunk őszinte érdeklődést az állás iránt (ha van olyan). Bónusz pontokat szerezhetünk, ha olyasmikkel hintjük meg a levelet, ami arra utal, hogy tudunk már dolgot a vállalat működéséről - például hogy ezért és ezért érdekel, hogy a következő, X típusú termékük vajon milyen lesz. Végül határozott kéréssel zárjunk: közöljük, mit szeretnénk, mondjuk egy interjút.
5. Folytatni, folytatni, folytatni!
Egy-két hét is eltelt a küldés óta, és semmi hír? Küldj még egy e-mailt. Sok munkakereső ódzkodik attól, hogy rámenősnek tűnjön, pedig van egy különbség a nyomulás és a kitartás között. Szóval eltelt egy hét, nem jött válasz, vegyük elő újra a levelet, és toldjuk meg valamivel, ami új színt hoz a társalgásba (pl.: "ezen dolgozom mostanában"). Használjunk barátságos, de nem elkeseredett hangnemet. És nyugodtan próbálkozzunk, amíg piros lámpát nem kapunk, vagyis azt nem közlik velünk, hogy bocs, de nem.
Jessica Adamiak szerint lehet, hogy elsőre túlzásnak tűnik ennyire komolyan venni egy e-mail megírását, mégis, ha alkalmazzuk ezeket az egyszerű praktikákat, hamar kiemelkedhetünk a jelentkezők óceánjából.
