Napjainkban is egyre gyakrabban lehet egyes emberekre ráhúzni a köpönyegforgató jelzőt. De honnan is ered mindez? A kifejezést magát azokra az emberekre szokás használni, akik az elveiket is szeretik az adott helyzethez alakítani, így nem csoda, hogy a leggyakrabban politikusokra szokták ezt mondani – ez náluk amolyan munkahelyi ártalom lehet.
Mi is az a köpönyeg?
A 16. és 17. században használatos köpönyegek még nem voltak túl szélesek, emiatt a négyszögletű posztó nem takarta be teljesen a viselőjét. Ezért volt szükség arra, hogy mindig arra fordítsák, amerről a szél fúj.
Épp emiatt több kutató is úgy véli, hogy a szólás a Rákóczi szabadságharc korából származhat. Erre egészen konkrét bizonyíték nincs, ám tény, hogy az 1598-as Baronyai Decsi János Adagioruma című szólásgyűjteményben még nem szerepel, ám Kisviczay Péter 1713-as gyűjteményében már igen. Ezzel szemben azonban Csefkó Gyula nyelvész szerint már az 1600-as években is található írásos bizonyíték arra, hogy a köpönyegforgatás igét használták metaforaként.
És hogy pontosan honnan is eredhet ez? A nyelvészek többsége szerint a németektől vehettük át, egész pontosan aden Mantel nach dem Winde Hängen, drehen
mondást. Érdekes viszont, hogy az angol nyelvben is megtalálhatjuk a köpönyegforgató szót:turncoat
.Persze ennek is van egy népi megfogalmazása, a fordítja a hátibőrt. A hátibőr itt a báránybőrt jelenti, amiből szintén olyan ruhadarabot készítettek, aminek a funkciója megegyezett a köpönyegével. De a régi latin nyelvben is találunk ehhez hasonló szólásokat, de ők inkább a vitorlákat forgatták a szél szerint köpönyeg helyett.