Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló június 20-21-re esik. Érdekesség, hogy a legkorábbi napkelte már jóval ezt megelőzően bekövetkezik, majd 4-12 napig (attól függően, hogy az országon belül nyugatra vagy keletre esik a megfigyelési pont) szinte nem is változik. 2020-ban az ország legnyugatabbi pontján (Felsőszölnök) 5:00-kor kel legkorábban a Nap június 14. és 17. között, ugyanakkor Budapesten 4:46-kor már napkelte van június 12. és 20. között, míg az ország legkeletebbi pontján (Garbolc) kel legkorábban és a legtöbb napon át a Nap: 4:29-kor június 10. és 22 között.
A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 3/4 10 és hajnali 3/4 4 között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.
A napforduló időpontja nem állandó dátum – emlékeztet az Időkép.hu –, mivel a Föld Nap körüli keringése és a Földnek saját tengelye körüli forgása nagyjából negyed nap híján nem egymás egész számú többszörösei. Idén június 20-án, magyar idő szerint 23 óra 43 perckor éri el az északi féltekén a Nap látszólagos pályájának legmagasabb pontját. Ettől az időponttól kezdve a pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek. Az északi féltekén a nyári napfordulót követően északról dél felé kezd mozogni a Nap, vagyis 2020 június 20-án 23:44 perckor megkezdi féléves vándorlását déli irányba. Központi égitestünk az északi sarkkörön egyhuzamban 27 órát tölt az égen anélkül, hogy a napkorong közepe lebukna a horizont alá.
