Persze, itt most az épületek fenntartásáról van szó, hiszen az alapfokú és a gimnáziumi oktatás állami irányítására megszületett a verdikt, ott nincs mit latolgatniuk az önkormányzatoknak. (A szakközépiskolák, szakképzők mindenestül mennek az államhoz.) A kettős felállás részleteit még a szakemberek is csak találgatják, lényege, hogy a pedagógusok az állam alkalmazásába kerülnek, a többi iskolai alkalmazott marad az önkormányzatnál.
Vannak kiskapuk
Az oktatási feladatokat az állam irányítja, szabja meg a tananyagot, vagyis irányít és ellenőriz. Az iskolák épületei viszont maradnak az önkormányzatoknál, ők fizetik a rezsit, a karbantartást, a felújítást. De bőven vannak még tisztázatlan kérdések, ahogy egy lapban olvasott példa említi, ha egy fénymásolón a takarítók számára írt utasítást másolják, annak költségei az önkormányzatot terhelik. Ha viszont egy tanár egy tesztlapot sokszorosít, azért az államnak kell fizetnie. Meg egyébként is, kié a fénymásoló?
De ebbe most nem menjünk bele, nem ez írásuk tárgya. Az országban jelenleg közel háromezer általános iskola van. Hosszú vita után húztak egy vonalat, kétfelé osztották a településeket, háromezer lélekszám felettiekre és alattiakra. Az alapszabály szerint a nagyobb településeknél marad az iskolafenntartás az önkormányzatoknál, a kisebbeknél azt is az állam vállalja át.
De hagytak kiskapukat, mindkét irányba. A háromezernél több lakosú települések – anyagi nehézségeikre hivatkozva – lemondhatnak az iskolák működtetéséről, a kevesebb lélekszámúak pedig kijelenthetik, hogy megbirkóznak a feladattal.
A nagyobb települések fele lemondana iskolájáról
Úgy látszik, minden az utolsó pillanatban dől el, hiszen az erre a célra létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) sem állt még össze, pedig január 1-től működnie kell. Ehhez hasonlóan az önkormányzatoknak több, sorozatosan későbbre tett időpontig kellett nyilatkozniuk arról, ha élni akarnak a kiskapu lehetőségével. Az utolsó időpont november közepén volt.
Hivatalosan a mai napig sem tett közzé a kormány listát arról, hogy hány nagyobb település akarja átadni, és hány kisebb megtartani iskoláját. A néhány hete kiszivárgott hírek szerint a minisztérium is meglepődött, hogy milyen sok háromezer lakosnál nagyobb település nem akarja vállalni az épületek működtetését. És a csúszások egyik oka, hogy hiányzik az állami pénz ahhoz, hogy ezeket az iskolákat is átvegyék. Hiszen nem kell sokat gondolkodni rajta, nyilvánvaló, hogy a nagyobb települések iskolaépületei több pénzt emésztenek fel, mint a falusi iskolák.
Ma viszont az Index közölt két listát, az említett vonal alatti és feletti településekről. Úgy tudják, hogy 228 olyan nagyobb település van, amelyik megszabadulna az iskolafenntartói feladatoktól. Ami majdnem a felét jelenti, hiszen az országban 493 olyan település van, ahol háromezernél többen élnek.
Vasi városok is
A legtöbb iskolától (összesen 39) Pest megyében szabadulnának meg az önkormányzatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 24, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 23 önkormányzat mondana le erről a feladatról. Nézzük Vas megyét.
Előre bocsátjuk, Szombathely nem tartozik ide, itt éppen a néhány nappal ezelőtti közgyűlés 
Felmondják a Savaria Fórum szerződését 2012. November 29. 07:52 foglalkozott azzal, hogy minél több feladatot és vagyont leválasszon iskoláiról, és továbbra is ellássa azokat. De a négy vasi város szeretne lemondani iskolái üzemeltetéséről: Csepreg, Körmend, Kőszeg és Vasvár.
Nézzük a másik oldalt, a háromezresnél kisebbeket, ahol, ugye, arról kellett nyilatkozni, ha az önkormányzat vállalná az iskola működtetését. Itt, persze, jóval rövidebb a lista, összesen 96 ilyen település van. Vas megyében pedig csak egy, Táplánszentkereszt.
Majd a központ dönt
De mindez még nem jelenti azt, hogy a kérések meghallgatásra találnak. Az valószínűleg könnyebben megy majd, hogy Táplánszentkereszt megtarthassa iskoláját, mint az, hogy – mondjuk – Körmend átadja azokat az államnak. Az Index úgy tudja, hogy jelenleg egy hatfős tárcaközi bizottság elemzi a nyilatkozatokat. És a nagyobb településeket egyenként vizsgálják meg, hogy képesek-e ellátni azt a feladatot, amiről éppen le akarnak mondani.
Háromféle döntés születhet. Az állam átveszi az iskolaépületek működtetését. Vagy nem., és akkor az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia az ehhez szükséges pénzeket. Van köztes megoldás is, ebben az esetben az állam csak részben vállalja a költségeket, és az önkormányzatnak hozzájárulást kell fizetniük.
Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke az Indexnek azt mondta, a vizsgálatok e hét közepére befejeződnek.
