Még a múlt hét végén jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, ami a fejlettség szempontjából állítja sorba a járásokat. A dolognak az a lényege, hogy ezzel két részre osztják az országot, vannak a fejlesztendő és vannak az önerőből is fejlődő területek.
Vasvár jócskán lemarad
Tény, hogy rendkívül sok adatot vettek figyelembe a lista összeállításánál, így például a halálozási arányt, a bölcsődei férőhelyek számát, a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban résztvevők arányát, a használt lakások átlagos árát, a jövedelmeket, a várható élettartamot, az autók korát és annak ezer lakosra jutó arányát, az érettségivel rendelkezőket, az álláskeresők, a vállalkozások és a boltok számát éppúgy, mint a szélessávú internet előfizetők, vagy éppen a hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát.
Mindezek alapján megalkottak egy komplex mutatószámot, és ezt használták a sorrend kialakításánál, az egyes járásokra kiszámítva. Nagyon leegyszerűsítve a dolog lényege, hogy az országos átlag alatti települések számíthatnak nagyobb állami támogatásra, és ezen belül is azok, amelyeknél a legkisebb ez a mérőszám. Az országos átlag egyébként 46,79-re jött ki.
A lista szerint Vas megye a fejlettebbek között van, csupán két járása végzett az országos által alatt. A legrosszabb helyzetben a vasvári járás van 29,60-nal. A celldömölki járás ennél jobb helyzetű, de az átlag alatt maradt, 42,97-tel.
Szombathely és Kőszeg jobban teljesít
Körmend (47,15) és Sárvár (47,81) az átlagnak felel meg, a szentgotthárdi járást 50,93-ra mérték. A legjobb helyzetben Kőszeg (55,54) és Szombathely (62,85) van.
A legfejlettebb járások egyébként, nem meglepő módon az ország közepén vannak. Az első helyen Budapest II. kerülete áll, a lista elejét fővárosi kerületek foglalják el, majd a budapesti agglomerációhoz tartozó járások. Csupán a 18. helyre került az első, nem fővároshoz kötődő járás, mégpedig a győri.
A lista másik végén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigándi járás van, az utolsó helyeket észak-magyarországi és alföldi járások foglalják el. Ha a Dunántúlt nézzük, Somogy és Zala megye nagyobb része és a Dél-Dunántúl tartozik az átlag alá.
A lista ebben a Magyar Közlönyben jelent meg, a 170. oldalon kezdődik a felsorolás.
