Szövetségi parlamenti választás kezdődött vasárnap: 60 millió szavazót várnak az urnákhoz. A politikától visszavonuló Angela Merkel kancellár utáni Németországban az előrejelzések szerint három párt koalíciójára lesz szükség a kormányalakításhoz.
Németországban 60,4 millió választópolgár szavazhat a vasárnap reggel 8 órakor kezdődött szövetségi parlamenti választáson. A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban, majd az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként működik.
Az exit poll felmérések már a 18 órás urnazárás után megjelennek, de hivatalos előzetes végeredmény csak hétfőn várható. A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák az afganisztáni helyzeten kívül ritkán kerültek szóba.
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a 2017-es 32,9 százalék után a szavazatok 21-23 százalékát szerezheti meg.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es 20,5 százalék után. A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százazlék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a 2017-es 10,7 után.
A kampányban tett kijelentések alapján az eddigi kormánypártok nem kívánják a következő ciklust is együtt tölteni kormányon. Leginkább az SPD, a Zöldek és az FDP összefogása, a pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP: sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormányzati felállás tűnik valószínűnek.
Hasonló helyzet egyébként még nem volt a második világháború utáni német parlamentarizmus, illetve választások történetében. A leadott voksok arányaitól függetlenül nem lehet tudni, milyen összetételű kormány fogja irányítani a következő négy évben Európa legnagyobb gazdasági és politikai hatalmának életét. Korábban a két nagy tömb, a CDU–CSU és az SPD vetélkedésének kimenetele már előre kikövetkeztethető politikai erőviszonyokat határozott meg.
MTI
Újhelyi István, az Európai Parlament képviselője a választásról ezt írta Facebook posztjában:
"Guten Morgen, érkezik Orbán Viktor rémálma?!
Szövetségi parlamenti választást tartanak ma Németországban, amelynek során nemcsak a Bundestag új tagjait, de az Angela Merkel távozása utáni új kancellárt is megválasztják. Mindenképpen sorsfordító nap ez a mai, nemcsak a németek, de egész Európa, benne Magyarország számára is. Az SPD, azaz a német szociáldemokraták meghívására személyesen veszek ma részt a berlini eredményvárón, vagyis testközelből figyelhetem majd: miként lesz Németországnak sokunk reménye és várakozása szerint új, szociáldemokrata vezetője. Amitől Orbán Viktor a legjobban retteg.
Nem kérdés, hogy nem csupán a németek, de egész Európa, sőt tulajdonképpen az egész világra hatással lesz az új kancellár személye – ezért is fontos, hogy jelenleg a szociáldemokrata Olaf Scholz áll a kutatások szerint nyerésre. Az elmúlt tizenhat évben a kereszténydemokrata Angela Merkel meglehetősen pragmatikusan vezette az országot, a stabilitás és kiszámíthatóság respektálható állandósága mellett persze nem mehetünk el amellett sem, hogy a leköszönő kancellár a német gazdasági érdekeket sokszor fájóan az európai elvek és értékek elé helyezte; Orbánnak és rezsimjének is ezért tűrt el oly sok mindent, amit a Fidesz elnöke haramiaként sokáig ki is használt. Most azonban nagyon úgy tűnik, hogy – persze várjuk ki a végét, de – teljes fordulat következik Németországban és a kereszténydemokrata dominancia után egy baloldali, sőt zöld-baloldali szövetség veheti kezébe az irányítást."
