Jogerős ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB) azoknak a vállalkozóknak adott igazat, akiket 2012-ben három nap alatt fosztott ki a magyar állam a kaszinótörvénnyel. A kormány most százmilliárdos kártérítéseket fizethet ezeknek a vállalkozóknak, és diszkréten felmerül a kérdés, hogy tényleg megérte helyzetbe hozni Andy Vajnát?
Az uniós bíróság többek közt azt kifogásolta, hogy a törvény nem írt elő semmilyen átmeneti időszakot, ami alatt alkalmazkodni lehetett volna a megváltozott törvényi környezethez. A másik nagy probléma az volt, hogy ésszerű kompenzációs rendszer sem készült a vállalkozók kárpótlására, azonban az EUB döntése után most megnyílt a jogalap, így a károsultak már perelhetik a magyar kormányt.
Az ítéletet még tavaly júliusban hozta az EUB és az azóta eltelt idő a felkészüléssel telt, de Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint több keresetet is benyújtottak már a cégek és a perek hamarosan el is kezdődhetnek. A hazai bíróságokon múlik, hogy a szerencsejáték-szervezők mekkora kártérítést fognak kapni, az előzetes becslések alapján az egyszeri okozott kár százmilliárd forint körül lehet és akkor a vállalkozások elmaradt hasznáról még nem is beszéltünk. Azok, akik nem akarnak pereskedni, megpróbálhatnak egyezkedni a kormánnyal.
Mi az EUB?
Az Európai Unió Bírósága jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, ezen túlmenően pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. (forrás: 24.hu)
Így készült az egy, aki mindent vitt
Az Orbán-kormány 2012. októberében három nap alatt betiltotta a pénznyerőgépes iparágat, ami egyébként évi harmincöt milliárd forintnyi játékadót és szintén harmincöt milliárd forintnyi egyéb adóbevételt termelt az államháztartásnak. Ezerkétszáz cég tizennyolcezer helyszínen foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. Az ügy pikantériája, hogy 2012. októberi betiltás előtt Orbánék az ötszörösére emelték a játékadót.
Bár Lázár János szerint
a Fidesz krédójával ellentétes a szerencsejáték
, 2013-ban újra átalakították a szerencsejáték-piacot és a kaszinóbizniszt koncessziós formában átjátszották a kiszemelteknek. A nyolc talpon maradt kaszinóból ötöt a kormány filmügyi biztosa, Andy Vajna, kettőt a debreceni fociklubbot is birtokló Szima Gábor, a soproni kaszinót pedig a Casino Austria GmbH vette meg.Schreiber szerint Andy Vajna kaszinói offshore cégek tulajdonában vannak, míg a többmilliárdos nyereségük többek közt Luxemburgba vándorol ki. Ha ez még nem lenne elég, a kaszinóüzemeltetést a kormány is komolyan támogatja, hiszen a többmilliárdos koncessziós díj összege levonható a játékadóból, ami már csak azért is aggályos, mert a kaszinók működésére még a Szerencsejáték Felügyelet sem lát rá és a még az online pénztárgépet sem terjesztik ki a kaszinókra. Így vannak, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerében mindenkinél egyenlőbbek.
Kibabrált velük a matek
Három év alatt a nyerőgépek betiltásával több mint százmilliárdot bukhatott a költségvetés és a magyar kormány. Tállai András, NAV-elnök január végi jelentése szerint 2015-ben hazánkban üzemelő nyolc darab kaszinó 3,08 milliárd forint játékadót fizetett, míg 2012. előtt ugyanezen a címen harmincöt milliárdos bevétele volt az államnak és még harmincöt milliárd egyéb jogcímeken.
Március 21-én a parlamentben Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy a kormánya létrehozott egy átlátható, világos rendszert, amiben valóban szerepel Andy Vajna és ez csak azért bántja, többek közt a Jobbik szemét, mert
a félkarúrabló-féle üzletben a Jobbik és a Jobbikot támogató emberek nyakig érintettek voltak
és ezt a Fidesz felszámolta.Kissé érthetetlen, hogy mire gondolhatott a miniszterelnök, hiszen a korábban a nyerőgéppiacot a kis- és közép vállalkozások üzemeltették, míg a jelenlegi offshore cégmodell csak a tulajdonosi kör számára átlátható.
Tuti a buli
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a nyerőgépbiznisz a nyolcvanas évektől 2012-ig jobbára az alvilág hatáskörébe tartozott, és a rendezetlen szabályozásnak hála senki sem láthatott rá. A rendszerváltás óta kézbesítési megbízottakkal és offshore háttérrel működtette az alvilág is ezt az iparágat, pont úgy, ahogy most Andy Vajna.
De tény az is, hogy a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosásának egyik legjobb módja a szerencsejáték-ipar volt, igaz, ez teljesen nyilvánvaló volt a bűnüldöző szerveknek és nemzetbiztonsági szolgálatoknak is. 2001. óta ismert, hogy milyen technikákkal manipulálták a kaszinósok a gépeiket, hogy megtévesszék a játékosokat és az adóhatóságot egyaránt. És az sem volt titok, hogy a játékgépes üzletemberek, illetve azok akik játékgépekkel is foglalkoztak ebben az időben feltűntek a Fidesz és más pártok környezetében is.
Részben ezzel indokolta a Fidesz anno a nyerőgépbiznisz újrafelosztását, mert egyre nagyobb veszélyt jelentett az alvilág, a politika és a közigazgatás egyes részeinek nem túl legális összefonódása.
Kegyvesztettek és az új kedvencek
2007-ben a hvg.hu arról írt, hogy Csipak Péter Fidesz-közeli ingatlanfejlesztő – azóta kegyvesztett – úgy vehette meg a Deák Ferenc utcai és egy alvilági vitában porig rombolt Grand Casinót a Fashion Streetnek, hogy az egyik cégének az igazgatójává megtette az akkori legnagyobb kaszinós érdekcsoport tagját.
A lényeg pedig csak annyi, hogy a kormány három nap alatt Andy Vajna kezére játszotta a kaszinóbizniszt, aminek következtében rengeteg kaszinós vállalkozás ment tönkre, azok is, akik tisztességesen végezték a munkájukat.
Via 24.hu
