Richard Fisher, a NASA napfizikai részlegének vezetője szerint életadó gazdánk, a Nap mély álmából ébredezik éppen, ami masszív űrviharokkal járhat, és már 2013-ban olyan csapást mérhet bolygónkra, ami kiüti az elektromos és kommunikációs hálózatokat.
Központi csillagunk éppen most hagyja el 11 éves ciklusának nyugalmasabb szakaszát, ami ráadásul egybeesik egy mágneses tetőzéssel, ezért hamarosan olyan tüzes robbanások várhatóak felületén, amik száz hidrogénbomba erejével egyenértékűek. És hússzor annyi gazdasági kárt okozhatnak, mint a Katrina hurrikán - írja a Daily Mail (emlékeztetőül: az 90 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak). A nemsokára beérkező, intenzív naptevékenység kiiktathatja a GPS navigációt, a telefonhálózatokat, a légiközlekedést, a bankrendszereket, de még a sürgősségi, vészhelyzetekre szolgáló rádióadásokat is.
Túldigitalizált életünk a legfőbb rizikó
A lehetséges hatások miatt Washingtonban gyűltek össze a szakemberek és amerikai kormányzati képviselők, hogy megvitassák, miként lehet megvédeni a Földet az ádáz fáklyáktól, amik fellobbanása 2013 táján várható. A NASA már most tucatnyi szatelittel figyeli a Napot. Fisher nem nyugtatta meg a kedélyeket: "Tudjuk, hogy jön, de nem tudjuk, mennyire lesz komoly." Meglátása elgondolkodtató: nem ez az első ilyen rizikós eset, hogy összeérjen az említett két csúcs - amik egyike néha késett, néha sietett, így utoljára ilyen pontos egybeesés 1859-ben volt -, de ezeket azért nem éreztük meg annyira, mert a társadalom akkor még nem függött ennyire az elektromos berendezésektől, mint manapság.
Azt persze Fisher - aki húsz éve áll az amerikai űrhivatal szolgálatában - is elismeri: fennálló lehetőség, bár kevésbé valószínű, hogy a Föld hónapokra áram nélkül marad, de pár napos kimaradások jó eséllyel bekövetkezhetnek.
A brit Wired már arra is instrukciókat ad, hogyan kell túlélnünk egy geomagnetikus vihart: javasolják Faraday-kaltika beszerzését (ami eredetileg egy fémháló, ami távol tartja a kívülről érkező elektromos mezőket - ezért esik meg, hogy vasbeton épületeken belül nem működnek a mobilok, vagy hogy bolti tolvajok a detektorok miatt alufóliába tekerik az ellopott árut), pénzünk ágy alatt tartását a bankhálózatok esetleges beomlása esetére, generátorvásárlást a gyenge védettségű villamoshálózatok miatt (az 1989-es, kifejezetten gyengének számító űrvihar is olyan műholdakat taszított arrébb, amik miatt leállt a kereskedés a torontói tőzsdén), illetve azt, hogy ne tervezzünk nyaralást, és menjünk gyalog mindenhová. Mert a közlekedési és útszéli lámpák sötétbe borulhatnak, mi gyaloglás közben fittebbek leszünk, és jobban fogjuk ismerni városunkat, mint valaha.
Most még persze könnyelműen is megközelíthetjük a kérdést, és elviccelődhetünk azon, hogy a Nap sugarai nyaldossák a hátsónkat. 2013 viszont eléggé közel van. Mi szóltunk!
