Orbán Róbert idén október végén nem tartotta meg a korábban rendszeresnek számító kegyeleti sétáját a Szent Márton utcai temetőben. A döntéséről néhány nappal ezelőtt a Facebookon is írt, miután többen hiányolták a programot. Mint fogalmazott, nem állt a háttérben semmilyen titokzatos ügy, egyszerűen besokallt, és arra számított, hogy valaki átveszi tőle a séta vezetését. Ez végül nem történt meg.
A helytörténész bejegyzésében a temető állapotára is felhívta a figyelmet. Szerinte a város láthatóan nem tudja, mit kezdjen a sírkerttel, miközben egyre többen keresik felmenőik temetkezési helyét, a rendelkezésre álló adatbázisokhoz pedig nehézkes a hozzáférés.
A bejegyzés után megkerestük Orbán Róbertet, aki kérdéseinkre elmondta: valóban vannak veszélyeztetett síremlékek, ezek között elsősorban olyan sírszobrok és domborművek találhatók, amelyek készítőjük miatt is különleges művészeti értéket képviselnek. Ezek megóvása szerinte külön figyelmet érdemelne.
A történeti dokumentumok megőrzésével és kutathatóságával kapcsolatban úgy látja, jelenleg senki nem foglalkozik érdemben a kérdéssel. A régi iratok egy része a Vas Megyei Temetkezési Kft.-nél, másik része az önkormányzatnál található.
Orbán Róbert szerint a Szent Márton-templomot és környezetét, a temetővel együtt, nemzeti emlékhellyé kellene nyilvánítani. A hely jelentősége alapján indokoltnak tartaná ezt a kiemelt státuszt, de egyelőre csak a felvetésig jutottak. A megvalósításhoz az önkormányzat, az egyház, a múzeumok, a helytörténeti kutatók és magánszemélyek összefogására lenne szükség.
A temetkezési vállalat szerint nincs pénz nagyobb felújításokra
A Vas Megyei Temetkezési Kft.-től is megkérdeztük, milyen feladatokat látnak el a Szent Márton utcai temetőben, milyen állapotban van a terület, és milyen dokumentumok állnak rendelkezésükre.
A társaság válaszából kiderült, hogy a temető üzemeltetését a Szombathely önkormányzatával 2024-ben kötött szerződés alapján végzik. Ennek része a kaszálás, a hulladék összegyűjtése és elszállítása, az utak tisztán tartása, a vadon nőtt növényzet eltávolítása, a kerítések és a kiszolgáló épület karbantartása, valamint a feszület és a Hübner-kripta gondozása.
A síremlékek felújítása azonban nem tartozik az üzemeltető feladatai közé. A társaság szerint a temető jelenlegi állapotának fenntartására törekednek, nagyobb karbantartási vagy felújítási munkákra viszont a közeljövőben nincs anyagi lehetőségük.
A vállalat a problémák között említette, hogy egyes környékbeliek macskákat etetnek a temetőben, a síremlékekre helyezik az állatoknak szánt tálakat és a védelmüket szolgáló kis házakat. Beszámolójuk szerint a hajléktalanok is rendszeresen használják nyilvános illemhelyként a területet, sőt arra is volt példa, hogy valaki beköltözött a kiszolgáló épület hátsó részén található tárolóba.
Kidőlt fák után sírokat is helyreállítottak
A társaság ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben folyamatosan végezték a szerződésben vállalt munkákat. Rendszeresen nyírták a füvet, tisztították az utakat, elszállították a hulladékot, és a kapuk nyitását, zárását is biztosították.
A kidőlt fákat eltávolították, az általuk megrongált sírokat pedig saját költségükön helyreállították. A Hübner-kripta oldalfalának vakolását és festését is elvégezték, emellett közel 400 ezer forintot költöttek a kiszolgáló épület hátsó, nyitott részének lezárására, hogy megakadályozzák az illetéktelen beköltözést.
A Szombathelyi Szépítő Egyesület felkérésére két síremléket, a Honvédség részére pedig egy továbbit állítottak helyre, szintén saját költségükön.
Régi könyvek, fotódokumentáció és névmutató őrzi a múltat
A temetkezési vállalat válaszából az is kiderült, hogy a Szent Márton-temetővel kapcsolatos történeti dokumentumok többféle formában maradtak fenn. A társaság őrzi az úgynevezett templomkönyveket, amelyekben azonban nem parcellák szerint, hanem időrendben vezették az elhunytak neveit. Rendelkezésükre áll továbbá egy 1989-ben, a Vasiterv által készített, sírjeleket és építményeket bemutató fotódokumentáció, valamint Takács Ferenc egykori temetővezető 2009-ben összeállított névmutatója.
A hozzátartozók rendszeresen érdeklődnek régen elhunyt családtagjaik sírhelye iránt, például családfakutatás céljából. A társaság elmondása szerint minden ilyen megkeresésre szívesen válaszolnak, amennyiben sikerül beazonosítaniuk a sírhelyet.
A dokumentumok digitalizálására és egy kereshető adatbázis létrehozására azonban nincs sem kötelezettségük, sem anyagi forrásuk. Azt is jelezték, hogy az elmúlt időszakban helytörténeti kutatók nem keresték meg őket a temetővel kapcsolatban.
A város egyelőre nem válaszolt
A Szent Márton utcai temető fenntartásáról és jövőjéről Szombathely önkormányzatát is megkérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, milyen terveik vannak a lezárt sírkerttel, hogyan képzelik el a történeti értékek megőrzését, illetve milyen terveik vannak a temetővel a jövőre nézve. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Pedig a Szent Márton-temető nem egyszerűen egy lezárt városi sírkert. A szombathelyi értéktár szerint Magyarország és Európa egyik legrégebbi, leghosszabb ideig használt temetkezési helye, ahol már az első században is temetkeztek. A sírkertben 1962-ben szűnt meg a temetkezés, történeti jelentősége azonban jóval túlmutat a város határain.
A kérdés így már nem csupán az, ki nyírja le a füvet, ki szállítja el a szemetet, vagy ki javítja meg a megrongálódott kerítést. Hanem az is, hogy lesz-e gazdája annak a történeti örökségnek, amelyet ez a közel kétezer éves helyszín képvisel.
