Zsinórban négy hónapon keresztül nagyobb volt az elemzők által előrejelzett infláció annál, mint amit végül a KSH közölt. Hiába indult be a fűtési szezon, a KSH akkor is hónapról hónapra csökkenő energiaárakról adott számot, ennek kapcsán felmerült, hogy a hivatal más tényezőt is figyelembe vesz, amire nem tesz utalást - írta a 24.hu. A lap elemzőket is megkérdezett.
Az elmúlt hónapokban vita robbant ki a közgazdászok között a KSH lakossági energiaárak számításánál alkalmazott módszere körül.
A lap azt írta, csak a múlt hónapban hozták nyilvánosságra, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat már tavaly áprilisban 22 ajánlást fogalmazott meg a magyar statisztikai hivatal számára, ezekben egyebek közt azt szorgalmazzák, hogy a KSH-t kormánytól független szervvé kell alakítani.
A rövid távú prognózisokban extra bizonytalanságot okoz, hogy a vezetékes gáz és az áram esetében a KSH egy új módszertant vezetett be. A kormány 2022 nyarán döntött a rezsicsökkentés korlátozása mellett, ennek nyomán a statisztikai hivatal 2022 augusztusa óta új módszerrel számítja a gáz és elektromos energia árváltozásait. A kabinet kizárta a „rezsivédett” körből az átlagfogyasztás szintje feletti háztartásienergia-használatot, és az átlagfogyasztás feletti rész esetében a lakossági gáz árát a hétszeresére, az áramét a duplájára emelték, így összességében megnőttek a háztartások energiaárai. A másfél éve bevezetett díjtételek azóta sem változtak.
A KSH az új modell szerint a gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe az infláció számítása során. A hivatalban megnézik, hogy az adott hónapban a fogyasztás mekkora része esett a „rezsicsökkentett” szint alá, mekkora része került a fölé, majd mennyiségi súlyozást végezve becslést készítenek arról, hogy a teljes háztartási szektor együttesen mennyi energiát fogyasztott el.
A megkérdezett szakemberek szerint szigorúan módszertanilag nézve a KSH kalkulációja nem helyes, mert a fogyasztói árindexnek az árváltozásokat kell mérnie, a hivatal viszont az energia esetében hónapról hónapra a fogyasztási mennyiség változásait is méri, ez pedig így már egy volumenindex. Ráadásul a lakosság által elfogyasztott áram- és gázmennyiségek adatai az infláció előrejelzésének és publikálásának időpontjában nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, így az elemzők sem számolhatnak vele.
A két eltérő árú energiatermék de facto két különböző termék, így meglehet, hogy az Eurostat-vizsgálat eredményeképp ketté kell választani ezeket.
Mivel a hideg beköszöntével havi bázison csökkenést mutatott ki a KSH, kizárásos alapon arra lehet következtetni, hogy a számításban a folyó havi adatokat az MVM Zrt. által is alkalmazott fogyasztási jelleggörbével hasonlították össze. Ha ugyanis csak a fogyasztási adatokat vennék figyelembe, akkor aligha mutattak volna ki árcsökkenést.
A fogyasztási jelleggörbe egy mennyiségi meghatározás, azt jelenti, hogy a szolgáltató a lakossági ügyfelek átlagos fogyasztási adatai alapján nem havonta egyenletesen osztja el a kedvezményes, egy évre járó energiamennyiséget, hanem alkalmazkodik a felhasználás tipikus ritmusához, ami nyáron alacsonyabb, télen magasabb gázfelhasználást jelent. Ez az elszámolási mód tehát a nyári hónapokra alacsonyabb, a téli hónapokra magasabb kedvezményes mennyiséget biztosít.
Ha a jelleggörbe múltbeli adataival vetjük össze a 2023. október–december hónapok gázfelhasználási adatait, vélhetően arra lehet következtetni, hogy csökkent a fogyasztás. Hiába nőtt októbertől hónapról hónapra abszolút értékben a felhasználás, ha az idei havi fogyasztási adatok már nem érik el a jelleggörbe szintjét, akkor a KSH mégis csökkenést tud kimutatni.
Ezzel az átlagáraknál is mérséklődést lehet prognosztizálni.
A KSH-nak ugyanakkor elég nehéz dolga van, mivel a hazai energiaszámlázás bonyolultsága miatt a fogyasztók között is komoly eltérések lehetnek.
A módszertani ismertetőben utalnak rá, hogy a MEKH-től érkező fogyasztási adatok időbeli késéssel állnak rendelkezésre. Amennyiben később az energiahivataltól pontosabb adatok érkeznek, felmerül, hogy az Eurostat-konzultáció nyomán esetleg felülvizsgálja a KSH a korábbi inflációs adatokat. A fogyasztóiár-indexnél nem szokott revideálás történni, de például a GDP-adatok esetén rendszeresen előfordulnak utólagos módosítások - olvasható a cikkben.
