A két elnök közül egyik sem volt jelen, videón keresztül tolmácsolták üzenetüket a jelenlévőknek. Hszi konkrétan el sem hagyta Kínát a világjárvány kitörése óta.
A kínai elnök egyenlő bánásmódot sürgetett azon vakcinák esetében, amelyek vészhelyzeti alkalmazását a WHO már jóváhagyta, hogy még inkább hozzáférhetővé válhassanak az oltások a fejlődő országokban.
Két olyan kínai védőoltás van, amelyik már megkapta ezt a minősítést: a Sinovac és a Magyarországon is elérhető Sinopharm.
Kína több mint 1,6 milliárd adag oltást bocsátott a világ rendelkezésére, és a célja, hogy növelje az oltások piacait, és elérje, hogy a a fejlődő országok még könnyebben hozzájuthassanak az oltásokhoz.
A kínai elnök azt is elmondta: támogatják, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mielőbb döntést hozzon a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonjogi védelmének feloldásáról, és arra kérte a vakcinagyártókat, bocsássák a technológiát a fejlődő országok rendelkezésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén a koronavírus elleni védettségi igazolások mielőbbi kölcsönös elismerését szorgalmazta. Az oroszok sürgetik, hogy a G20-tagállamok egészségügyi minisztériumai azonnal foglalkozzanak a kérdéssel, és kérték továbbá a WHO-t, hogy pörgesse fel az új készítmények tesztelését.
Putyin nyilván a Szputynik V vizsgálataira célzott, a WHO ugyanis nemrég kezdte el ismét vizsgálni az orosz vakcinak lehetséges vészhelyzeti alkalmazását. A bökkenő az, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig engedélyezte a védőoltást. A nyugati országok döntő többsége nem fogadja el egyelőre sem a kínai, sem az orosz vakcinákat beutazáskor.
A G20-csúcs szombaton kezdődött Rómában. Ez az első személyes találkozása a legnagyobb gazdaságok vezetőinek a covid-kitörés óta. Az ülések fő témáját azok a vállalások adják, amelyek lehetővé tehetik a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálását 2050-ig.
MTI
