A szombathelyi jégcsarnok története nem egyik napról a másikra indult el. A Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klub már 2015-ben megkezdte az egyeztetéseket az önkormányzattal és a SZOVA Nonprofit Zrt.-vel, a beruházás előkészítése pedig 2016-ban kezdődött. Az alapkőletételre 2017 decemberében került sor, a létesítmény végül 2022-ben kezdte meg működését.
A megvalósítás azonban nem ment teljesen simán. Az építkezés több szakaszban zajlott, a még le nem hívott társaságiadó-támogatások megszerzése pedig a tervezettnél tovább tartott. Közben az építőipari árak is jelentősen emelkedtek, ezért módosítani kellett a programot: a műszaki tartalom valamelyest csökkent, a támogatási összeget pedig megemelték.
A végeredmény egy több mint 2,5 milliárd forintból megvalósult sportlétesítmény lett. A teljes beruházási költség 2 milliárd 505 millió forintot tett ki, amelyet a klub tájékoztatása szerint teljes egészében TAO-forrásból finanszíroztak. A támogatásokat több mint száz vállalkozás felajánlásaiból gyűjtötték össze, a legnagyobb támogató a Schaeffler Savaria Kft. volt.
A jégcsarnok nem csupán a jégkorongozók otthona. Curlingezők, gyorskorcsolyázók, inline-osok, óvodások és iskolások is használják, emellett közönségkorcsolyázásra és különböző sporteseményekre is lehetőséget biztosít.
Évi 154 millió forintba kerül a jégcsarnok fenntartása
A beruházás megvalósítása csak az egyik feladat volt. Egy ilyen létesítmény működtetése komoly pénzügyi és műszaki kihívást jelent, különösen úgy, hogy a jég hűtése, a fűtés, a szellőztetés és az épület egyéb rendszerei folyamatosan jelentős energiafelhasználással járnak.
Göncz Szabolcs elmondása szerint a jégcsarnok éves üzemeltetési költségeinek legnagyobb tétele a villamos energia, amelyre 74 millió forintot fordítanak. A víz és a távhő további 8 millió forintba kerül, a karbantartási kiadások 12 milliót, a bérek 40 milliót, az egyéb költségek pedig 20 millió forintot tesznek ki. Ez összesen mintegy 154 millió forintos éves működési költséget jelent.
A klub 2022-ben vállalta magára a jégcsarnok üzemeltetését. Göncz szerint kezdetben sem a megfelelő szakemberekkel, sem a szükséges tapasztalattal nem rendelkeztek, de idővel megtanulták kezelni a létesítmény összetett gépészeti rendszerét.
Azóta több fejlesztést is végrehajtottak. Saját transzformátort telepítettek, így közvetlenül szerezhetik be a villamos energiát, emellett egy új folyadékhűtő kondenzátort is üzembe helyeztek. A csarnokra egy 250 kilowattos, visszwattos napelemes rendszer is került, amely a klub számításai szerint éves szinten közel 30 százalékos megtakarítást eredményez a villamosenergia-költségekben.
A létesítmény éves energiafogyasztása körülbelül 550 ezer kilowattóra. A klub hosszabb távú, rögzített árú energiaszerződésekkel igyekszik kiszámíthatóvá tenni a kiadásait. Göncz Szabolcs szerint jelenleg 2027 végéig rendelkeznek érvényes szerződéssel, és az elmúlt években az energiaköltségek miatt nem kellett rövidíteniük a jeges szezont.
Miért nincs egész évben jég?
A kérdés kézenfekvő: ha a jégcsarnok ennyibe kerül, és ennyi sportoló használja, miért nem lehet nyáron is korcsolyázni?
A válasz nem műszaki, hanem elsősorban gazdasági. Göncz Szabolcs szerint a csarnok egész éves jeges üzemének nincs technikai akadálya, a nyári hónapokban azonban jelenleg nincs elegendő bérlő ahhoz, hogy megérje fenntartani a jeget.
A közönségkorcsolyázás szezonja jellemzően október elejétől március végéig tart. A klub az elmúlt négy év tapasztalatai alapján erre az időszakra időzíti a nyitvatartást, mert ilyenkor van rá a legnagyobb igény.
Egy szezonban nagyjából 75 alkalommal nyílik lehetőség közönségkorcsolyázásra. Az előző szezonban mintegy 20 ezer látogató váltott jegyet ezekre az alkalmakra, emellett körülbelül 7 ezer iskolás használta a létesítményt, és mintegy 500 óvodásnak szerveztek korcsolyaoktatást.
A forgalom ráadásul nem egyenletes. A csúcsidőszakban akár napi ezer vendég is megfordulhat a csarnokban, míg a szezon elején és végén, amikor az időjárás is kedvez a szabadtéri programoknak, jóval kisebb az érdeklődés.
A jégkorongozók számára a nyári időszak sem jelent teljes leállást. Július végén már újra jég van a pályán, augusztusban pedig az edzőtáborok és a bajnoki felkészülések miatt reggeltől estig kihasznált a létesítmény. A saját csapatok mellett magyar és osztrák együttesek is Szombathelyen készülnek az idényre.
Szeptembertől március végéig a korosztályos és felnőtt bajnokságok, az edzések, az óvodai és iskolai programok, valamint a közönségkorcsolyázás töltik meg a naptárt. A klub elnöke szerint ebben az időszakban már most is nehéz minden igényt kielégíteni.
Április közepén viszont lekapcsolják a hűtőgépeket, és néhány nap alatt műanyag borítást helyeznek a pályára. Ezután görkorcsolya- és görhoki-edzések, hétvégi inline-mérkőzések, valamint nyári táborok következnek.
A következő szezon előkészítése sem egyszerű feladat: a jég újbóli elkészítése 10-12 napot vesz igénybe, és hozzávetőlegesen 5-6 millió forintba kerül. A folyamat során a hűtőbetont először mínusz 8 fokra hűtik, majd fokozatosan építik fel a jégréteget. A végén 3,5-4 centiméter vastag jégfelületet alakítanak ki, amelyhez a klub az önkéntes szülők és a gyerekek segítségére is számíthat.
A szállodai férőhelyek is akadályozhatják a fejlődést
Magyarországon a jégcsarnokok többsége évente 8-9 hónapon át működik jeges üzemmódban. Göncz Szabolcs az óbudai, érdi, bajai és mátyásföldi létesítményeket említette azok között, ahol egész évben van jég.
Ezekben a csarnokokban a nyári időszakban is elegendő bérlő és edzőtábor biztosítja a gazdaságos működés feltételeit. A közönségkorcsolyázás ilyenkor kevésbé jelentős bevételi forrás, ezért a nemzetközi tornák, a sporttáborok és a csapatok felkészülése különösen fontos.
Szombathelyen is ebben látják a fejlődés lehetőségét. A csarnok az elmúlt években több nemzetközi eseménynek adott otthont: 2025-ben a magyar férfiválogatott Norvégia ellen játszott világbajnoki felkészülési mérkőzést, 2026-ban pedig a norvég női válogatott tartotta itt egyhetes világbajnoki felkészülését. A létesítményben utánpótlás-válogatottak és külföldi klubcsapatok is megfordultak.
A külföldi csapatok pozitív visszajelzései ellenére a klub szerint időre van szükség ahhoz, hogy a szombathelyi csarnok adottságait szélesebb körben is megismerjék.
Göncz Szabolcs egy másik problémát is megnevezett: a város korlátozott szállodai kapacitását. Elmondása szerint több foglalásuk is meghiúsult emiatt. A nemzetközi edzőtáborok szervezésénél ugyanis nem elég a megfelelő jégfelület, a sportolóknak és a stáboknak szállást is kell biztosítani.
A klub elnöke úgy látja, közép- és hosszú távon megvalósulhat az egész éves jeges szezon. Elképzelhetőnek tartja, hogy két-három év múlva már nyáron is folyamatosan jég legyen a szombathelyi csarnokban, de ehhez több bérlőre, nemzetközi eseményre és megfelelő szálláskapacitásra lenne szükség.
Már most is nehéz helyet találni a jégen
A Trend Optika Jégcsarnok kihasználtsága a fő szezonban kifejezetten magas. Egy átlagos hétköznap reggel hat óra körül valamelyik korosztályos csapat vagy a gyorskorcsolyázók edzésével indul a nap.
Reggel nyolc órától délelőttönként az óvodások és az iskolások korcsolyaoktatása következik, délután pedig a korosztályos csapatok edzései töltik meg a pályát. Este az amatőr jégkorongcsapatok bérelhetik a jeget, hétvégén pedig a mérkőzések mellett a közönségkorcsolyázás, a gyorskorcsolya és a curling is helyet kap.
A klub különböző iskolai programokat, versenyeket és rendezvényeket is szervez, köztük az Iskolák a Jégen programot és a Sulik a Jégen vetélkedősorozatot.
A jégcsarnok tehát nem kihasználatlan létesítmény, amelynek csak több látogatóra lenne szüksége. A fő szezonban éppen az okoz gondot, hogy nincs elegendő szabad jégidő. A legnagyobb mozgásteret a tavaszi és a kora nyári időszak jelenti.
A klub a beruházás eredményével összességében elégedett, és Göncz Szabolcs szerint ma is belevágnának egy hasonló projektbe, ha rendelkezésre állnának a szükséges finanszírozási és üzemeltetési számítások, valamint a megfelelő önkormányzati együttműködés.
Utólag egy dolgot biztosan másképp csinálnának: a tervezés során több öltözőt és raktárt alakítanának ki. A klub fejlődése ugyanis meghaladta az eredeti elképzeléseket, és a jelenlegi kapacitások már szűkösnek bizonyulnak. Emellett egy külön metodikai teremre is szükségük lenne, ahol erősítő és korrekciós edzéseket tarthatnának.
A szombathelyi jégcsarnok előtt tehát nem az a legnagyobb kihívás, hogy megtalálja a helyét a város sportéletében. Ezt az elmúlt években már megtette. A következő lépés az lehet, hogy a meglévő, jelentős téli kihasználtság mellé olyan nyári keresletet építsenek fel, amely gazdaságilag is indokolttá teszi az egész éves jégüzemet.
