A GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi mérésben azt vizsgálta, hogy a lakosság szerint hogyan változott a korrupció 2010-es választások óta. Az állami intézményeknél és az önkormányzatoknál tapasztalt korrupcióra kérdeztek rá, és kimondottan a változást helyezték a középpontba.
A megyeszékhelyek a veszélyesebbek
A megkérdezettek 49 százaléka nem tapasztalt változást, 39 százalék szerint erősödött a korrupció, 14 százalék szerint csökkent. A GKI szerint ebben szerepe volt a trafikbotránynak, és a közgépes ügyeknek is. Az intézet kíváncsi volt a korrupció mértékére is, ezért egy mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálát használt. A mínusz 100-as érték jelentette azt, hogy ha valaki jelentős csökkenést, a plusz 100 azt, ha jelentős erősödést észlelt.
Az átlagos érték plusz 23 lett, vagyis a lakosság enyhe növekedést tapasztalt a 2010-es állapotokhoz képest. A mérésben szerepet játszott a földrajzi elhelyezkedés is, a legnagyobb mértékben a Dél-Dunántúlon nőtt a korrupció, Közép-Magyarország a második, Budapest a harmadik, a Nyugat-Dunántúl a negyedik helyre került.
A leginkább veszélyeztetett településtípus a megyeszékhely, aztán a városok, a legkevésbé a falvakban van jelen a korrupció. A GKI szerint ennek fő oka, hogy a megyeszékhelyeken és a fővárosban zajlanak a legnagyobb volumenű fejlesztések, és itt a lakosság könnyebben is értesül a visszaélésekről.
Életkor szerint nincs eltérés a vélemények között, és a legmagasabb, valamint a legalacsonyabb végzettségűek a kritikusabbak. De minden korosztály és minden iskolázottsági csoport a korrupció növekedéséről számolt be.
