A várszínházi szezon közepén, egy fullasztó estén nincs is kikapcsolóbb, mint elautózni Kőszegre, egy fagyival kézben kisétálni szökőkutas Fő térre, aztán megnézni a várszínházban a nagy orosz semmi közepén egy lakótelepi világvégét. Aztán kilépni az éjszakába, telihold alatt inni egy rozé fröccsöt, vagy lehúzni valami töményet, mert azért gyomorba vágós ez a kamaradarab.
Ezt kínálta Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo című antiutópiája, ami a kőszegi várszínház és Gergye Krisztián társulatának közös kamarabemutatója volt, és ami ott a fülledt kőszegi lovagteremben, két estén át futott.
Különleges, és bensőséges előadás lett, ráadásul a színházcsinálásban helyi erők is részt vettek: Ölbei Lívia újságíró volt a Spiró György által fordított darab dramaturgja, a díszletet és a jelmezt pedig Trifusz Péter készítette és bogarászta össze. Szó szerint, mert a parányi színpadon a lakótelepi lakásban mindent nagyon a helyén találtunk, igazi szocreál retró környezetet varázsoltak, vinnyogtunk gyermekkorunk tigrises takaróján, vagy a kék (dupla fehér csíkos) strandpapucson.
Kár, hogy csak két estén át futott ez a kifacsart szibériai apokalipszis, ami nagyon Csehov-os és oroszos, sokáig elemezhetnénk, mitől is lett érdekes ez a kisvárosi történet erről az isten háta mögötti helyről, ahol vagy a vegyikombinátból, vagy a csirkegyárból hoz szúrós szagot a szél. Ahol mindenki bűnös, iszik, és mindenki bűnhődik. Egyedül Olga (Sipos Viktória), a kisváros félkegyelmű, rajongó prófétája lóg ki a sorból. És ahol, hogy tetézzük a bajt, egyszer csak bemondja a rádió, hogy itt a világvége. Mit szól ehhez a nagyvárosból idecsöppent, csehovi főhősi ideákat kergető szemüveges mérnöke (Farkas Sándor), a szomszéd lakás melegítős csődöre (Rózsa Krisztián), vagy az alkoholba menekülő villanyszerelő nővérke (Melkvi Bea)?
Ha a történet egy másik (?) valóságban történik, a két ágybeli jelenet másik dimenzióba visz. Szó szerint felemel, madártávlatból mutat, kiemel és – furcsa mód – megnyugtat.
Bánatra azonban semmi ok, aki hasonló színpadi jót akar magának (vidámabb kivitelben), az ki ne hagyja a Talizmánt, csütörtökön premier
Nekünk a Katona József Színháztól már megvolt, évekkel ezelőtt, hatalmas darab, Johann Nestroy tollából, ráadásul, biztatok mindenkit: zenés is, humoros is. Várjuk!
Július 13. (esőnap július 16.) Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán
A művet fordította, átdolgozta: Németh Virág
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház bemutatója
Jó gyerek ez a Titusz, csak csóró. Persze ez hagyján, de hozzá még a haja… Vörös! Rőt! Tulipiros! A vörös haj pedig elfogadhatatlan! Megengedhetetlen! Mindjárt más lesz a helyzet azonban, amikor Tituszt egy parókának köszönhetően az a szerencse éri, hogy megszűnik vörösnek lenni. Előbb fekete, majd szőke, aztán veres, akarom mondani, deres hajú lesz, a hölgyek pedig elalélnak a közelében. Tisztes özvegyasszonyok vakulnak el látásától, engedik, mit engedik, egyenesen hívják be – először a kertbe, majd a cselédszobába, hogy aztán végül a kastélyban kössön ki. Felível a karrierje, virágzik a magánélete, új ruhák, új munkák, Flóra, fauna és verslábak kísérik felfelé tartó útján…
Együtt tudunk nevetni azon, milyen borzasztóan bánunk embertársainkkal, és azon, amin akár sírhatnánk is. Mert milyen az a világ, ahol megkülönböztetünk másokat fajra, nemre, vallásra, és (haj)színre való tekintettel? És milyen az a világ, ahol ezeket az előítéleteket csak egy másik, egy még nagyobb előítélettel, a pénzzel tudunk lesöpörni az asztalról?
Kőszegi Várszínház
Kőszegi Várszínház, Kőszeg. 7,305 likes · 576 talking about this. A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a...
Szereposztás:
Titusz - Lábodi Ádám
Von Cypressenburgné - Varga Zsuzsa
Emma, a lánya - Pallagi Melitta
Konstancia, a komornája - Kátai Kinga
Flóra, kertészné – Csonka Ibolya
Kobak, kertész - Epres Attila
Marquis, fodrász - Mertz Tibor
Spund, sörgyáros - Sarkadi Kiss János
Gyuri, szolga - Némedi Árpád
Szalome, parasztlány - Bohoczki Sára
Zenész - Sebesi Tamás
Kőszegi Várszínház
Epres Attila A talizmán próbája közben, születésnapján. Ajándéka egy "epres" póló... Boldog szülinapot!
Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Hatvani Mónika, Szalai József
Jelmez: Cselényi Nóra
Zene: Némedi Árpád, Sebesi Tamás
Koreográfus: Bodor Johanna
Ügyelő: Szilasi Attila
Kellék: Kósi Gábor
Súgó: Kiss Szilvia
Öltöztető: Szőke Julika
Rendezőasszisztens: Hatvani Mónika
Rendező: Kelemen József
