Bár az indián nyár még tart, a növények azonban lassan felkészülnek az évszakváltásra, egyre többet hullatják majd leveleiket, sok munkát adva ezzel az udvarokban. A kertben lehulló megsárgult levelek beterítik az udvart, ha pedig nem tudjuk hova tenni, legtöbb esetben elégetjük őket. Nem mindegy azonban, mikor, hol és hogyan tesszük ezt, gondolni a biztonságos égetésre.
Elsőként azt kell szem előtt tartanunk, a főszabály szerint tilos szabadtéren égetni. Belterületi, kerti égetésre csak akkor van lehetőség, ha azt külön önkormányzati rendelet megengedi. Fontos, hogy mielőtt udvarunkon tüzet gyújtunk, járjunk utána a helyi szabályozásnak, amely pontosan meghatározza, mely időszakokban, mely napokon és mely időkeretben van lehetőség a tűzgyújtásra. Ahol nincs erre vonatkozóan helyi önkormányzati rendelet, ott égetés céljából tüzet gyújtani szigorúan tilos!
Emellett persze az sem mindegy, milyen feltételek mellett fogunk hozzá a munkálatokhoz. Lehetőség szerint úgy kell megválasztani az égetés helyét, hogy ne legyenek a közelben fák, bokrok, száraz növények, amelyekre a lángok könnyen átterjedhetnek. Fontos az is, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, mivel a szél az égő leveleket könnyen felkaphatja, és így a tűzrakás környezete, vagy akár a szomszéd udvara is pillanatok alatt lángba borulhat.
Amennyiben égetés közben támad fel a szél, fejezzük be a tevékenységet, oltsuk el a tüzet, és egy későbbi időpontban folytassuk a munkát. Pontosan ezért talán a legfontosabb szabály, hogy soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet, és mindig tartsunk a közelben készenlétben oltásra alkalmas eszközöket. Legjobb, ha megfelelő mennyiségű vízzel, homokkal, és kéziszerszámokkal készülünk fel arra, hogy ne kerüljünk váratlan helyzetbe. Ha tevékenységünket befejeztük, mindig alaposan győződjünk meg arról, hogy megfelelően eloltottuk a tüzet, és biztonságosan hagyhatjuk el a területet.
