Megkezdődött a Sarlós Boldogasszony Székesegyház feldíszítése. A templom előtti téren már áll a nagy fenyő, rajta égősorral, jelezve, hogy közeleg a karácsony. A templombelső díszítése sem várathatott magára tovább: a héten megkezdték a kisebb fenyők talpakba faragását.
Az oltárnál négy nagyobb fenyő várja, hogy végső díszeibe öltöztessék, a fülkéket pedig egy-egy kisebb fa díszíti majd. A betlehem is készülőben van: amikor ott jártuk Mária karján a kisded Jézussal épp az egyik sarokból figyelte a munkálatokat.
A nagy készülődés közben felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon honnan ered a karácsonyfaállítás szokása?
Díszek, fények és fenyőfák
A karácsonyfa, az örökzöld díszített fa, a karácsonyi ünnepek egyik legismertebb jelképe, először a 16. században jelent meg Németországban. Eredete az ókori népek örökzöldek iránti tiszteletében és a téli napforduló ünneplésében gyökerezik, később pedig a keresztény karácsonyhoz kapcsolódott. Az első írásos emlék a 15. század végéről, Strasbourg környékéről származik: gyertyákkal, almával és ostyával díszített fáról írnak.
A 18–19. században a német hagyomány terjedt el Európában. Bécsben például 1814-ben állították az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein család házában. Magyarországon a szokás a 19. század elején jelent meg, főként a német ajkú városi lakosság körében. Az első dokumentált magyar karácsonyfa Brunszvik Teréz grófnő nevéhez fűződik, aki 1824-ben Martonvásáron állította fel a fát a krisztinavárosi gyermekeknek. Később a Podmaniczky és a Bezéredy családok is hozzájárultak az új hagyomány elterjesztéséhez.
A magyar karácsonyfa jellegzetessége a szaloncukor, amelyet selyem- vagy sztaniolpapírba csomagolva kötöznek az ágakra. A korai díszítés almából, dióból, ostyából és mézeskalácsból állt, majd a 19. század végére megjelentek az üvegdíszek és a gyertyák, amelyek mára részben elektromos fényekre cserélődtek. A fa tetején hagyományosan csillag vagy toronyszerű csúcsdísz található, de egyre népszerűbbek a masnik is. A gömbök a paradicsomi fa almáját idézik.
Érdekesség, hogy Magyarországon a karácsonyfa-állítás szokása már a 17. században is ismert volt, főként német közösségekben, de később feledésbe merült, és csak a 19. században támadt fel újra. A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) marad a házakban.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
