Úgy tűnik, hullámokban tör ki a pánik a hazai bankbetétesek között. A félelem a magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezésével kezdődött, és azóta is rendre fel-felerősödött, elég, ha például az IMF-delegáció váratlan hazautazását követő, több fórumon is érzékeltetett tanácstalanságra gondolunk. A riadalom tehát a külföldi befektetőkről átterjedt a belföldi lakosságra, napjainkban az utca embere is egyre gyakrabban foglalkozik a saját megtakarításának védelmére irányuló lépésekkel.
Január végéig alig van időpont az ausztriai bankokban
A tavalyi év utolsó hónapjára, illetve a szilveszter utáni időszakra sűrűsödő, politikai töltetű demonstrációk árnyékában pedig sokan – főként a nyugati végekről – külföldre, elsősorban Ausztriába menekítették a megtakarított pénzüket. A nyugat.hu-nak név nélkül nyilatkozó burgenlandi bankár arról számolt be, hogy a két ünnepi közötti időszak telítettsége után január végéig már biztosan nem tudnak szabad időpontot biztosítani a magyar ügyfeleknek. Elmondása szerint volt olyan munkanapjuk, amikor 20 magyar állampolgár nyitott náluk bankszámlát. Kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta: Ausztriában a németül nem beszélőknek sem jelenthet gondot folyószámlát nyitni, hiszen Burgenlandban minden bankfiókban van legalább egy magyar beszélő munkatárs.
De miért is érdekes ez igazán? Az már az elmúlt években is bevett szokás volt, hogy a vagyonosabb réteg megtakarításainak egy részét külföldön tartotta, illetve forgatta. 2011 nyarán viszont már egy kvázi
mini bank running-gal
szembesülhettünk, vagyis akkoriban a kisebb jövedelműek közül is rövid időn belül érezhetően sokan vitték a pénzüket Ausztriába. Ezt követően a folyamat nem erősödött, sőt szinte megállt.Mára azonban ismét nekilódult, és a hangsúly most már egyértelműen a kisebb pénzűeken van. Szakértők szerint az elmúlt napokban, hetekben többségében néhány ezer eurós megtakarítások vándoroltak nyugati szomszédunk pénzintézeteihez, ám ha figyelembe vesszük, hogy több ezer bankbetétesről van szó, akkor már egy jelentősebb vagyonkiáramlásról beszélhetünk.
A hazai bizonytalanságból az osztrák bankok pedig igyekeznek minél nagyobb tőkét kovácsolni: Burgenlandban például több helyen hatalmas magyar nyelvű plakátokkal, magyar ügyintézőkkel csalogatják honfitársainkat, míg egy stájer pénzintézet pedig egyenesen magyar nyelvű honlappal igyekszik felkelteni az érdeklődők figyelmét.
A kormány cáfol
Giró-Szász András kormányszóvivő hétvégi sajtótájékoztatóján cáfolt minden olyan híresztelést, mely szerint a kormány rá akarná tenni a kezét a bankbetétekre. Ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette. Giró-Szász arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül 100 ezer euróig garanciát vállal a hazai bankokban levő betétekre. Hozzátette: káros az e fajta rémhírek terjesztése, ezért a vétkeseknek felelősséget kell vállalniuk a tettükért.
Az MSZP szerint a magyar bankrendszer stabil, s a legnagyobb ellenzéki párt is arra kérte az embereket, ne vigyék külföldre a pénzüket. A szocialisták egyébként január 16-ára rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezik, hogy akkor
a törvény erejével is garantálják a bankbetétek biztonságát.
Mi vezethetett idáig?
Egyértelműen látható, hogy a bizalmatlanság tovább erősödik. Most már nemcsak a külföldiek, hanem a magyar állampolgárok részéről is. A bankbetétek elvesztésével kapcsolatos pánik az elmúlt napokban a korábbiaknál is nagyobb méreteket öltött, magam is szinte óránként kapok telefonokat, sokan kérdezik, hogy a jelen helyzetben mi lenne a helyes megoldás. Azt gondolom, az egész sztori igazi táptalaját a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának korábbi elvétele adja, ráadásul most végleg ellehetetlenítik a magánkasszák működését. Ez a folyamat nagyjából egy év alatt ment végbe. Innentől kezdve logikusnak tűnhet, hogy az emberek a politikai kockázatoktól tartva külföldre viszik a pénzüket. Ott az egyéb, pénzügyi rizikó megmarad, de a politikától biztonságban vannak a megtakarítások. Mindez sokkal könnyebb Vas megyében, hiszen elég autóba ülni, vezetni 30-40 kilométert és válogatni a bankok között
– válaszolt a fenti kérdésünkre Herczeg László pénzügyi elemző.
Ausztriában nagyon népszerű a Sparbuch (takarékbetétkönyv), amelynek nincs fenntartási költsége, és általában egy-két százalékos kamatot ad. Herczeg László szerint ez egy kvázi malacpersely, melynek különösebb előnye, de kockázata sincs. Bőven akadnak azonban olyanok is, akik folyószámlát nyitnak, melyhez természetszerűleg kártyát és internetes hozzáférést is igényelnek.
Mi lehet a megoldás?
Nos, Herczeg László nem tanácsolja, hogy megtakarításainkat külföldre vigyük. Úgy véli, elsőként az indulatokat kellene fékezni, mert ha egyre több ember ad alapot a híreszteléseknek, akkor a kezdeti pletykából végül egy önbeteljesítő jóslat lehet. A pénzügyi elemző szerint jelenleg hasonló helyzetben vagyunk, mint egykor az ingatlanalapok forgalmazásának felfüggesztésekor.
Akkor is kialakult egy pánik, az emberek azt kérdezgették: Úristen mi lesz a pénzünkkel? Gyorsan vegyük ki az alapból – szólt a megoldás. Csakhogy ez nem volt ilyen egyszerű, s akkor 90 munkanapig nem is férhettek hozzá a befektetők a pénzükhöz.
A kérdésre, hogy jelenleg van-e bármiféle realitása a bankbetétek állami kézbe vételének, Herczeg László így reagált:
Példa van előttünk, hiszen Olaszországban egy bizonyos vagyoni szint felett államkötvény vásárlásra kötelezik az embereket. Egyelőre azonban azt gondolom, hogy idehaza hasonló, rövid távon nem következhet be. Az mindenesetre biztos, hogy a gazdaságunk nagy bajban van. A média az államcsőd kérdését is lebegteti, ám ez még biztosan odébb van. A Magyar Nemzeti Bank 35 milliárd eurós tartaléka ugyanis jelentős háttér.
Pénzmentés: Három variáció egy tételre
Ezek után pedig nézzük, mi motivál(hat)ja az átlagembert a külföldi vagyontranszferre. Három vasi lakost kérdeztünk meg, akikben mindössze egy dolog közös: teljes nevüket nem adták a nyilatkozathoz…
Novemberben nyitottam számlát Ausztriában, teljesen normális kondíciókkal, nagyjából ugyanazokkal a feltételekkel, mint itthon. Szimpatikus volt a burgenlandi bank is, ám végül egy olyan pénzintézetet választottam, amely az ország minden pontján elérhető. A számla létrehozása nem volt bonyolult, mindössze személyi igazolvány és lakcímkártya kellett hozzá. Ősszel még nem szembesültem tömeges kivonulásokkal, de az biztos, hogy a határ közelében rendesen kampányolnak a bankok
– vélekedett a húszas éveiben járó Jenő.
Egyre többen mondogatták itthon, hogy a kormány ráteszi a kezét az emberek megtakarításaira, ezért a feleségemmel úgy döntöttünk, a két ünnep között kiviszünk egy nagyobb összeget. A bankok honlapján a magyar nyelvű ügyintézők elérhetőségei is fel vannak tüntetve, így nem nehéz időpontot egyeztetni. Kapni viszont igen. Sokan megindultak mostanában. Aznap, amikor mi intéztük a papírmunkát egy órán belül még két magyar jött. Mi összességében úgy okoskodtunk, hogy a pénzünk valószínűleg nem fial annyit kint, mint itthon, de legalább biztonságban van
– felelte érdeklődésünkre az egyik vasi kisvárosban vállalkozást működtető Zoltán.
Folyamatosan figyeljük a híreket a férjemmel. December vége óta gondolkodunk azon, hogy Ausztriába visszük a megtakarított pénzünket. Nekünk 20 év kellett ahhoz, hogy összegyűjtsünk egy kisebb összeget, ehhez pedig ragaszkodunk is. A legfrissebb infók szerint nincs veszély. Kérdés, hogy a mai világban kinek lehet hinni. Szeretnék bízni a kormány szavában. Ettől függetlenül még nem hoztuk meg a végső döntést
– mondta a kétgyermekes Csilla.Tudnivalók az ausztriai számlanyitáshoz
Elöljáróban azt érdemes leszögezni, hogy a forint tartós gyengélkedése miatt a magyar betétes most veszít az euróra, svájci frankra, vagy éppen dollárra váltáson. Az ausztriai számlát személyesen, a helyszínen kell megnyitni. A magyar állampolgárokat ugyanúgy azonosítják, mint itthon, tehát személyi igazolvány és lakcímkártya, vagy útlevél mindenképpen szükséges a számlanyitáshoz. Számlanyitáskor minimum 100 eurót kell egy összegben befizetni. A számla fenntartásának költségei változóak, általában több száz forinttal drágábbak, mint idehaza.
Amennyiben a pénz eredetével kapcsolatban gyanú támad, a bank értesíti a bűnügyi hatóságokat és egyéb szerveket, amelyek többnyire feltűnés nélkül ellenőrzik a számla tulajdonosát. A bankokban a számlára bármekkora összeget befizethető, azonban a pénzmosás megelőzéséről szóló jogszabályok és EU rendeletek a pénzintézetek számára ügyfélazonosítási kötelezettséget írnak elő, amihez fényképes igazolvány bemutatása szükséges.
Egyes bankokban bizonyos határ felett, például 12 ezer eurót meghaladó összeg befizetése esetén annak eredetét írásos dokumentációval kell igazolni. Az osztrák pénzintézetek a devizakülföldiekre 2011. július 1-től 35 százalékos kamatadót vetnek ki. A kamatadó 75 százalékát a természetes személy lakhelye szerinti államnak utalják át a banktitokra vonatkozó szabályok szerint, tehát a betétes adatainak, nevének továbbítása nélkül.
Ausztria egyébként nagyon konzervatív bakrendszerrel rendelkezik. A megtakarítások biztonságát betétbiztosítási alap védi, melynek értéke magánszemélyek esetében 100 ezer euró értékhatárig terjed, ami mai árfolyamon számolva körülbelül 28 millió forintnak felel meg. Annak ellenére, hogy Magyarországon több osztrák tulajdonú vállalat is jelen van, nincs arra mód, hogy a hazai leányvállalat fiókjában kössünk szerződést az osztrák anyabankkal.
(Forrás: Nyugat.hu összegzés az osztrák bankok honlapjai alapján)
