"Történelmi csúcsot döntött a munkanélküliség Ausztriában. Ez olyan magas szint, amelyre 1946 óta nem volt példa" – írtuk egy hónappal ezelőtt, annak kapcsán, hogy az osztrákok közzétették a friss statisztikáikat.
Ezek szerint Ausztriában március végén 52,5 százalékkal több volt a munka nélküli, mint az előző év azonos hónapjában, Burgenlandban pedig 61,5 százalék volt ez a szám.
Ehhez képest Magyarországon ez idáig szinte semmi adat nem jelent meg a munkaerőpiac változásáról.
Lapunk pontosan egy hónappal ezelőtt küldte el ezzel kapcsolatos kérdéseit a megyei munkaügyi hivatalnak, aztán pedig a minisztériumnak, de válasz azóta sem jött sehonnan.
Ma viszont megjelentek az első megyékre bontott adatok. Nem túl részletesek ugyan, és azokat is csak a márciusig közlik, de legalább valami.
Márciusban sokan veszítették el munkájukat, de nem volt földcsuszamlás
Ezek szerint márciusban országos szinten 7 százalékkal emelkedett az álláskeresők aránya az előző hónaphoz képest, ami meg sem közelíti az osztrákok földrengését.
Igaz, nálunk később kezdődtek a járvánnyal kapcsolatos korlátozások, így a valamivel több mint 17 ezer új álláskereső gyakorlatilag két hét alatt keletkezett.
Vas megyében márciusban 11 százalékos volt az emelkedés: míg megyénkben februárban 4719 volt a regisztrált munkanélküli, addig március végén 5240.
Figyelemre méltó, hogy Nyugat-Magyarországon már korábban elkezdődött a munkanélküliség lassú emelkedése.
Így Vas megyében az egy évvel korábbiakhoz képest 17,6, Győr-Moson-Sopronban 23,8 százalék az emelkedés a tavaly márciusi adatokhoz képest.
A Vas megyei kormányhivatal honlapja járásokra lebontva is közli a márciusi fejleményeket.
Ezek szerint amíg Kőszegen és környékén nem történt érdemleges módosulás a foglalkoztatásban, addig a celldömölki járásban egy hónap alatt 30 százalékkal emelkedett a munkanélküliség.
Március végén a szombathelyi járásban 1747 álláskereső volt, ami 8 százalékos emelkedést jelent a februárihoz képest.
Mi történt áprilisban?
Mindez persze egyáltalán nem meglepetés, hiszen számos olyan vállalkozás volt (kereskedelem, vendéglátás), amely március közepén azonnal elbocsátásokkal reagált a koronavírus-járvány okozta kényszerű bezárásokra.
De az igazi feketelevest minden bizonnyal majd az áprilisi adatok tartalmazzák.
A kormány április 7-én fedte fel a gazdaságvédelmi akciócsomagjának részleteit, és mivel ez első nekifutásra az meglehetősen soványkára sikeredett, több kisebb cég ekkor dobta be a törölközőt.
A számítástechnika korában a kormány elvileg naprakész adatokkal rendelkezik az áprilisi számokról is, de ezeket majd később ismerhetjük meg.
Az biztos, hogy gyorsuló ütemben folytatódott a munkanélküliség emelkedése. Parragh László, az MKIK elnöke a tegnapi Népszavának adott interjújában azt mondja, ő úgy számol, az utóbbi hetekben napi 4-5 ezer veszítette el az állását, ami – a mi értelmezésünkben - akár 100-150 ezer újabb munkanélkülit is jelenthet.
És hogyan tovább?
Sokan - és joggal - bírálják a kormány a véznácska gazdaságvédelmi intézkedéseit és az igencsak „sóher” munkanélküli ellátását: merthogy a nemzeti érdekeket hangsúlyozó retorikával valóban nehezen összeegyeztethető a multinacionális cégek preferenciájával és a bajba jutottak magára hagyásával.
De a várjunk kicsit a végső ítélet kimondásával.
A kormány által erőltetett „munka alapú gazdaság” – még ha láthatóan nem is mindenkire vonatkozik - nem ez ördögtől való: ha túlzottan nagylelkű a szociális rendszer, az valóban kevésbé ösztönöz új munkahely keresésére. (Most tekintsünk el attól, hogy milyen minőségű munkahelyeket lehet találni.)
Az említett interjúban egyébként Parragh László azt mondja, el tudja képzelni, a kormány meghosszabbítja az igencsak kurta háromhónapos munkanélküli támogatást.
Így vagy úgy, de mindenképpen új kihívások várnak az ország vezetésére, és ezek kezelésére valószínűleg nem lesz elég egy új óriásplakát kampány.
