Hogy megértsük, mi is történik ma a sajtófronton, idézzük fel magát a per tárgyát! A Nyugat.hu még tavaly áprilisában tudósított egy MSZP -s szombathelyi sajtótájékoztatóról, ahol Czeglédy Csaba frakcióvezető és párttársai a nemzeti dohányboltok körüli szombathelyi trafikmutyira hívták fel a figyelmet. Akkor tudósítónk leírta azt, amit a szocialisták a helyszínen véleményként elmondtak. Mégpedig azt, hogy: „Czeglédy szerint teljesen kézi vezérelt a dolog, a pályázatokat a Fidesz helyi vezérkara újszerű pártbizottságként véleményezte, a végső döntést pedig a választókerületi elnök, Hende Csaba mondta ki.”
Emiatt Hende Csaba beperelte Czeglédyt, aztán a Nyugat.hu-t is. Azért, mert elmentünk az MSZP szombathelyi frakciójának sajtótájékoztatójára és lehoztuk az ott elhangzott véleményeket? Hende szerint viszont lapunk nem tett mást, mint híresztelte a valótlan állítást, amivel megsértette az ő személyhez fűződő jogait.
Mi ez, ha nem jogszabályokon alapuló nyomásgyakorlás?
Jogászkodás nélkül is érdemes átgondolni, mi történik itt valójában, mit is gondol például a honvédelmi miniszter, Hende Csaba a hazai média szerepéről. Ha a média teszi a dolgát, megírja azt, ami egy ellenzéki sajtótájékoztatón elhangzik, és ez történetesen egy közszereplőre negatív fényt vet - az a média részéről híresztelésnek és rágalmazásnak számít? És bírósági úton kell elégtételt szereznie? (Talán szerencsénk is, hogy a pisztolypárbajok kora lejárt.) Ha ezért a sajtótájékoztatón elhangzott politikusi véleményért az újság hibáztatható és perelhető, akkor hogyan lehet eztán bármilyen nyilvános eseményről tudósítani? Mi ez, ha nem jogszabályokon alapuló, azokat felhasználó nyomásgyakorlás?
Mert a sajtó a híresztelésért felelősséggel tartozik
Tény, ha ma valaki Magyarországon valaki úgy érzi, hogy a becsületébe gázoltak egy általa becsületsértőnek ítélt kijelentéssel vagy valótlan tény híresztelésével megrágalmazták, csekély összegű illeték megfizetése mellett, magánvádas büntetőeljárást indíthat. Mert a jelenleg hatályos jogszabály és sajtójogi gyakorlat alapján a sajtó a híresztelésért felelősséggel tartozik. Első látásra talán rendben lévőnek is tűnhet ez. Ha nem vesszük figyelembe azt a tényt, miszerint az ilyen irányú büntetőeljárásoknak leginkább az újságírók a szenvedő alanyai.
A kérdés tehát ez: akkor tényleg felelős a tudósító a tudósítás tartalmáért vagy sem?
A Fővárosi Törvényszék ítéletében (33.P.23.346/2014. számú ügyben Harangozó Tamás felperesnek az MTI ellen indított keresete kapcsán) olyan döntést hozott (érvelt Hende-féle rágalmazási perben a Nyugat.hu ügyvédje, dr. Szendrő-Német Tamás), miszerint a sajtószerv nem felelős a tudósítás tartalmáért - tehát az újságírónak nem kell mérlegelnie azt, hogy az általa továbbított hírek a valóságnak megfelelnek-e.
Például hogyan lehet eztán mondjuk egy közgyűlésről online módon tudósítani? - vetette fel ügyvédünk a szintén idetartozó kérdést. Ebben az esetben nemcsak nem feladata, de technikailag is megoldhatatlan az, hogy a média igyekezzen a híresztelést elkerülni. Hacsak nem születik visszamenőleges hatállyal egy olyan jogszabály (ahogy ez sajnálatosan jellemző szokássá vált a mai magyar jogalkotásban) arról, hogy az élő közvetítésekre eltérő szabályok vonatkoznak. Akkor nyilvánvaló, hogy a sajtó felelőssége az ilyen tudósításokért csak ez alapján megítélhető. Ellenkező esetben az amúgy is megtépázott sajtószabadságon további csorba esik.
A Nyugat.hu – érvelt továbbá az ügyvéd - egy önkormányzati képviselő sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatáról tudósított, nem pedig egy kocsmai beszélgetésről. Márpedig az előbbi az utóbbival szemben egészen biztopsan a sajtó feladata.
A Hende-per egyébként most zajlik
A bírósági tárgyaláson (amelynek jegyzőkönyvét itt olvashatják) Czeglédy Csaba maga indítványozta a trafikpályázatokat elbíráló egyik személy tanúkénti kihallgatását, aki a tárgyaláson egyéb hivatali elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg. Czeglédy csatolta a pályázatokat elbíráló értékelési jegyzőkönyveket: ezekből pedig az tűnik ki, hogy 2013. 04. 18-án M. P. és K. B. munkaidejük letelte után 16:00-tól 24:00-ig, azaz 8 óra alatt olvastak és bíráltak el a 145 darab szombathelyi trafikpályázatot: Ami fizikailag lehetetlen, tehát szerinte nyilvánvalóan nem szakmai, hanem politikai döntés született. (Mi már le se merjük leírni, vajon ki is hozhatta ezeket. Erről egyébként bővebben itt olvashat...)
Konklúzió még nincs. Viszont tény, a hazai sajtóviszonyokra nézve precedens értékű per lehet ez a mienk. Mert ha bíróság történetesen a Nyugat.hu-val szemben Hende Csabának adna igazat - az a döntés alapjaiban írná át a hazai médiára eddig vonatkozó ítélkezési gyakorlatot és a magyar sajtószábadság állapotát is...
