Egy gyógyszertárban vásároltam a minap, ahol várakozás közben elkezdtem nézegetni a krémeket a nyitott polcon. Miközben az egyik tégelyt visszatettem, egy tubust véletlenül levertem a polcról – kezdődött a beszámoló, melynek nyomán megszületett cikkünk.
A tubus megrepedt, került belőle a padlóra is. Bár az esetet senki nem látta, kollégánk a pénztárhoz érve elmondta, hogy mi történt. Arra viszont nem számított, hogy közlik, ki kell fizetnie a levert krémet. Ő úgy tudta, a boltoknak erre vagy van biztosítása, vagy eleve számolnak egy káló, avagy veszteség értékkel. Vagy mégsem? Mit mond a jog és a szabályok?
Felkerestük kérdéseinkkel dr. Kövesdi Zoltánt, a Vas megyei Békéltető Testület elnökét. Ugyanis, ha egy fogyasztó és egy üzlet vagy szolgáltató közt vita alakul ki, sok esetben náluk köt ki az ügy. Ők pedig azon dolgoznak, hogy minél több ilyen vitát le lehessen zárni anélkül, hogy bírósági eljárás lenne belőle.
Kinek a kötelessége megtéríteni a kárt?
"Az üzletekre nézve általában a magyar jogrendszer, a Polgári törvénykönyv nem tartalmaz külön kártérítési szabályokat. Az általános kárfelelősségi szabály szerint aki másnak kárt okoz, azt neki kell megtérítenie" – vázolja az alaphelyzetet a testület elnöke.
Kövesdi Zoltán ugyanakkor hozzáteszi, hogy a fogyasztó akkor vonható csak felelősségre az okozott kárért, ha az az ő ügyetlensége, figyelmetlensége, a termék indokolatlan tapogatása, kipróbálása miatt következett be. Ha az üzlet is felelős, például mert úgy helyezte ki a terméket, hogy az véletlenül is könnyen leverhető, esetleg nem megfelelő a csomagolás, a kárt neki kell fizetnie.
Az üzlet méretétől és jellegétől nem függ, üzletpolitikájától viszont annál inkább
Arra a kérdésre, hogy milyen üzletekben számíthatunk felelősségre vonásra és milyenekben nem, Kövesdi Zoltán szerint nincs egyértelmű válasz. Ez sokkal inkább attól függ, hogy az adott üzlet, szolgáltató, vagy vendéglátóhely üzletpolitikája milyen.
Az általános szabályoktól el lehet térni, mint ahogy a szupermarketekben is üzletpolitikai okok miatt bánnak nagyvonalúbban a vásárlókkal. Az okozott kár megtérítését rendszerint nem hárítják rájuk – mondja a testület elnöke. Hozzátéve, hogy a nagyobb forgalmú üzlethelyiségeket, áruházakat működtető cégek eleve számolnak az úgynevezett kálóval. "Ez az állagromlásból, esetleges vásárlói rongálásból eredő veszteségek leírásának lehetőségét tartalmazza."
A biztosító nem fedezi?
Igen gyakran, így kollégánk gyógyszertári eseténél is felmerült a kérdés: nincs az üzletnek biztosítása, ami fedezné az ilyen balesetekből adódó károkat?
Kövesdi Zoltán szerint a most hatályos törvények szerint az üzletek nem kötelesek biztosítást kötni az árukészletre vagy a vásárlói károk megtérítésére, másrészt, ha van is ilyen biztosításuk, a vásárló akkor sem mentesül automatikusan az általa okozott kár megtérítése alól.
"A fogyasztó eredményesen nem hivatkozhat a kár megtérítésére való felhívás során a biztosítási szerződés meglétére, illetve annak hiányára" – teszi hozzá.
Az éttermekben bezzeg nem kell kifizetni, ha eltörök egy poharat
Lehet, hogy némi igazságtalanságot érzünk most, hiszen már tudjuk, hogy például egy gyógyszertárnak joga van kifizettetni velünk a kenőcsöt, amit mi vertünk le, miközben az éttermekben naponta hullanak el a poharak és tányérok, mégsem írják fel a vendég számlájára.
A Vas megyei Békéltető Testület elnökétől viszont megtudtuk, hogy a vendéglátóhelyekre is nagyjából ugyanazok a szabályok vonatkoznak e téren, mint az üzletekre. Az, hogy nem szokták kifizettetni velünk a törött edény árát, szintén az üzletpolitikának köszönhető.
Általánosságban igaz, hogy a vendéglősöknek kifizetődőbb eltekinteni egy amúgy is fogyóeszköznek számító, könnyen pótolható és csekély értékű pohár árától, mint ráverni azt a vendégre és biztosan tudni, hogy ezek után soha nem jön vissza. A Polgári törvénykönyv szerint viszont ezt ők is megtehetnék.
