Amikor már a sokadik amerikai turista állítja meg a helyi lakost, és kezdi keresni a Roosevelt teret, miközben tudjuk, hogy de hiszen ott áll, illetve valójában mégsem, mert az éppen aktuális fővárosi vezetőség átkeresztelte azt, akkor még egy hithű ateista fogai közül is felszisszen a fohász, hogy drága Tarlós István, csak a hidakat hagyd békén! Persze nem hagyta: a Moszkvából lett Széll Kálmán tér, a Köztársaság térből lett II. János Pál pápa tér után a Lágymányosi hídból nemsokára Rákóczi híd lehet, úgyhogy most vele kezdünk, nehogy túl késő legyen: déli irányból észak felé haladva Budapest belvárosi hídjait vesszük szemügyre, aztán megkérdezzük Önöket: melyik tetszik a leginkább?
Technikai jótanács: a képekre kattintva ötfotós galéria nyílik minden egyes hídról.
1. Lágymányosi híd
Szombathely felől vonattal érkezők régi jó ismerősként kösztöntik Budapest három évnyi építést követően 1995-ben átadott, vagyis második legifjabb hídját (a Megyeri-híd után, amivel jelen cikkünkben a belvárostól való messzi elhelyezkedése miatt nem foglalkozunk), hiszen közvetlenül mellette - a különálló, de szinte hozzá tartozó déli összekötőn - robognak be szerelvényükkel a Keletibe. Vérbeli patriarchális, apaszerepű híd, igaz, család helyett forgalomfenntartóként funkcionál, annak is szánták: a soha meg nem valósult Expo'96 világkiállításra épült. Ráadásul ő az egyetlen magyar Duna-híd, amit nem személyről, hanem településrészről neveztek el, fel is merült többször, hogy ezen változtatni kéne (a legutóbbi ötletről már szóltunk).
500 méter hosszú, 6800 tonnányi acél van belesulykolva, igazi robosztus ifjú, Sigrai Tibor tervei alapján. Látványos, háromszögekkel játszó, bordó "villanypóznáinak" végén másutt még nem alkalmazott, tükrös megvilágítással találkozunk: a reflektorok felfelé szórják a fényt, és tükrök csapják vissza, az úttestre.
2. Petőfi híd
A ferencvárosi Boráros teret és a budai Goldmann György teret, vagy ha úgy tetszik, a felsőoktatásban részt vevők jól ismert terepét (egyetemek, kollégiumok székelnek itt) köti össze ez az 1937-ben épült, és 1945-ös lebombázásáig Horthy Miklós nevét viselő gerendahíd. A rajta gyalogosan átkelők átlagéletkora, főleg esténként nem több 20-30 évnél, mivel Pestről sokan ezen jutnak át a népszerű szórakozóhelyekre, a Zöld Pardonhoz vagy az A38 koncerthajóhoz. Rajta halad át a 4-es, 6-os villamos is.
Álgyay Hubert Pál tervezte, 378 méter hosszú és 26 méter széles, erősen funkcióorientált, díszítésmentes, építmény, első ránézésre a budapesti hidak szürkés szegénygyereke.
3. Szabadság híd
Nem akarjuk azzal manipulálni a végső döntést, hogy eláruljuk, ez áll legközelebb a szívünkhöz, úgyhogy inkább csak annyit mondunk, a Fővám teret a Gellért térrel összekötő - egykor Ferenc József nevét viselő - zöld acéltestű, szemet gyönyörködtető vonalvezetésű, a világ legszebb Gerber-csuklós hídjának tartott Szabadság hidat 1986 októberében adták át a forgalomnak. Megálmodója, Feketeházy János igazán büszke lehet, micsoda kis élet zajlik a kiskörút folytatásaként a Duna fölé nyúló alkotásán, hogyan gurul át rajta a 49-es villamos, hogyan szemlélődnek rajta a turisták, csorognak át a bringások.
A mintegy három éve nagyobb felújításon átesett, 334 méteres hídról egyébként amellett, hogy a Világörökség része, érdemes tudni azt is, hogy innen a legszebb a budapesti naplemente. Próbáltuk.
4. Erzsébet híd
Az Erzsébet magyar királynéről, közismertebb nevén Sisiről elnevezett híd valószínűleg szándékosan vetekszik névadójának szépségével. 1898 és 1903 között épült, és a maga idejében nagy műszaki szenzációnak számított, mivelhogy függőhídként egyetlen, 290 méter hosszúságú nyílással ívelt át a Dunán, mint ahogy ma is. Időközben a német haderő persze ezt is megkínálta egy bombával, az újjáépítésre 1961 és 1964 között került sor, de előtte még sok fejvakarás volt arról, hogy biztos ide kell-e ez, vagy valahova máshova kerüljön egy új híd. Végül a régi darab pilléreit újrahasznosító tervet fogadták el Sávoly Páltól, így fordult hófehérbe az eredetileg bronzosan aranyló híd.
Az Erzsébet híd amennyire kecses, mint egy hattyú, olyannyira szolgálja inkább a belsőégésű motorok hajtóit: hat forgalmi sávon húznak rajta az autók, bele a benzingőzös Rákóczi útba, biciklivel életveszélyes közlekedni rajta, gyalogost is nagyritkán látunk csak, nem véletlenül.
5. Széchenyi lánchíd
Budapest elsőszámú jelképe, útikönyvek legtöbbször elpuffantott fotótémája, az első állandó híd, ami összekötötte Budát és Pestet. William Clark tervezte és a skót származású Clark Ádám irányította a kivitelezést, az első kalapácsütéseket 1839-ben követték el rajta, 1849-ben pedig már fel is avatták. Fennköltséget sugárzó pillérei a klasszicista hangnemet követik, és ahogy ez a rendkívül kimerítő, olvasásra érdemes Wikipedia bejegyzés is írja, az acélszerkezet architektúrájával kiváló összhangban vannak. A hídfőknél a szintén szimbólummá nemesedett kőoroszlánok vigyáznak a nyugalomra, a 45-ös bombázás után is.
Igazi arisztokrata monstrum, amit külföldiek lepnek el az év minden szakaszában, és mindenféle ünnepekkor gyakran le is zárják a forgalom elől. A Lánchidat amúgy sem erre találták ki: mindig csak araszol rajta a kocsisor, mintha csak meg kéne tisztelni ezt a büszke óriást a lassú tempóval, és leróni előtte (alatta) a napi tiszteletet.
6. Margit híd
Kétcsuklós ívhíd, ezt jegyezzük meg róla, ritkán hallani ilyet. De hát maga a - Nagykörút részét képező, Ernest Goüin francia mérnök által tervezett - híd is ritkaságnak számít ezzel a 30 fokos tengelytöréssel a közepén, a Margitszigetnél. 1876-ra építették meg, négy év alatt, de aztán többször hozzányúltak, 1900-ban szárnyhíd épült az addig csak csónakkal megközelíthető szigethez, 1935-ben szélesítettek rajta egyet Mihailich Győző műegyetemi tanár tervei alapján, sok áldozatot követelő felrobbanása után a negyvenes évek végén újjáépítették. A legnagyobb lélegzetvételű átalakítás mégis nemrég, 2009 és napjaink között ment végbe: szélesítették a sávokat, visszakerülnek a hidat egykor díszítő szobrok, aluljáró helyett zebra készült a Margitsziget felé, a leglátványosabb változást mégis a cizellált öntöttvas díszvillanyoszlopok jelentik.
A sok előzetes felhorkanást követően úgy tűnik, a híd szerencsére a kerékpárosoknak is kedvezni fog, az pedig biztos, hogy továbbra is rengeteg futóval találkozunk majd, akik rohannak zsírt égetni a szigetre.
7. Árpád híd
981 méterével a leghosszabb és egyben legforgalmasabb - naponta 150 ezer járművet átengedő - budapesti Duna-híd, a belváros szélén, a Margitsziget északi csücskében. Az említett információkból jól kikövetkeztethető, hogy nem éppen egy nyugodt, sétagaloppra optimalizált díszépítményről beszélünk, és az egykori Sztálin-híd elnevezés sem kedvez valószínűleg a reá adott szavaztok mennyiségének, de ha akár díjazhatjuk a jelentőségét is, mert az ugye van neki.
Dr. Széchy Károly tervezése, ha úgy vesszük, észak felől zárja a tágabban értelmezett budapesti "belvárost", mögötte viszont rögtön ott virít a Hajógyári-sziget, amiről tudjuk, hogy augusztusban mennyire feléled.
Önökön a sor: kedvence lett-e bármelyik építészeti csoda az elmúlt néhány percben? Ha a fotók és leírásaink alapján az egyik fővárosi Duna-hidat behelyezhetnék be az örökkévalóság pantheonjába, melyik lenne az? Klikkeljenek egyet!
