Ahogy lapunk is beszámolt róla 
Váratlan fordulat: Ukrajna és az USA szerda éjjel aláírta a megállapodást 2025. May 01. 06:56 , Ukrajna és az Egyesült Államok aláírta a Donald Trump amerikai elnök által szorgalmazott megállapodást. Ennek legfontosabb eleme, hogy az amerikaiak hozzáférést kapnak az ukrán ásványkincsekhez, különösen a ritkaföldfémekkel kapcsolatos új projektekhez.
Trump korábban úgy fogalmazott: ez „elméletben” azt jelenti, hogy az Egyesült Államok többet kap majd Ukrajnától, mint amennyit oda eljuttatott.
A megállapodás egy közös befektetési alap létrehozását írja elő Ukrajna újjáépítésére, miközben az amerikai elnök igyekszik békemegállapodást is tető alá hozni.
Kiderült az is, hogy a a nyersanyagok Ukrajna tulajdonában maradnak, a létrehozott alapban a felek egyenlő partnerséget élveznek, beleértve a szavazati jogot is. A dokumentum rögzíti, hogy a megállapodás nem befolyásolja az ukrajnai privatizációs folyamatokat, sem az állami vállalatok – például az atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom – felügyeletét. Ezek továbbra is ukrán kézben maradnak.
A megállapodás része, hogy az alap kizárólag az új licencekből származó bevételekből lesz finanszírozva – ezek fele a kritikus anyagokból, illetve az olaj- és gázipari projektek új engedélyeiből érkezik majd. Emellett az Egyesült Államok technológiai transzferrel és további befektetések ösztönzésével is segíti Ukrajnát.
Mi változott?
Habár az egyezmény sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem vet véget a háborúnak, az ukrán-amerikai közeledés jelentős fordulatot hozhat. Oroszország immár egy olyan állam ellen vív háborút, ahol a közeljövőben komoly amerikai érdekeltségek lesznek – ez nem túl jó ómen.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy Washington már korábban egyeztetett Moszkvával, így egy előre lejátszott meccsről van szó.
Akár így, akár úgy: a megállapodás mérföldkőnek tűnik, amely után újra keverik a kártyákat, és új szerepeket osztanak ki.
Miért olyan fontos az USA-nak az ukrán ásványkincs?
A ritkaföldfémek egy 17 fémből álló csoport, amelyeket többek között mágnesek előállítására használnak. Ezek kulcsfontosságúak az elektromos járművek, mobiltelefonok, rakétarendszerek és más elektronikai eszközök gyártásában. Gyakorlatilag helyettesíthetetlenek.
Nevükkel ellentétben viszonylag nagy mennyiségben találhatók a földkéregben, ám geokémiai tulajdonságaik miatt jellemzően elszórtan fordulnak elő. Ritkán találhatók meg olyan koncentrált formában, amely gazdaságosan kitermelhető.
Emellett az USA földtani intézete 50 ásványt tart kritikusnak – köztük a ritkaföldfémeket, a nikkelt és a lítiumot – írja elemzésében a Reuters.
A kritikus ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a védelmi ipar, a csúcstechnológiai eszközgyártás, az űrkutatás és a zöldenergia számára.
Ukrajna saját bevallása szerint az EU által kritikusnak minősített 34 ásványból 22-vel rendelkezik. Ezek közé tartoznak ipari és építőanyagok, ferroötvözetek, nemes- és színesfémek, valamint ritkaföldfémek is.
Az Ukrán Geológiai Intézet szerint az ország rendelkezik olyan elemekkel, mint a lantán és a cérium (tévék, világítástechnika), a neodímium (szélturbinák, elektromos járművek akkumulátorai), valamint az erbium és az ittrium (nukleáris energia, lézerek).
A részletes adatok titkosítva vannak.
A Világgazdasági Fórum szerint Ukrajna kulcsfontosságú potenciális beszállítója lehet a lítiumnak, berilliumnak, mangánnak, galliumnak, cirkóniumnak, grafitnak, apatitnak, fluoritnak és nikkelnek is.
Az Állami Földtani Szolgálat szerint Ukrajnában található Európa egyik legnagyobb igazolt lítiumkészlete, mintegy 500 ezer tonnára becsülik – ez kulcsfontosságú az akkumulátor-, kerámia- és üveggyártásban. Titánkészletei főként az északnyugati és középső régiókban találhatók, míg a lítium a középső, keleti és délkeleti részeken fordul elő. A grafit – amely az elektromos járművek akkumulátorainak és az atomerőműveknek is fontos alkotóeleme – ukrajnai készletei a globális készletek mintegy 20 százalékát teszik ki.Ukrajna jelentős szénkészletekkel is rendelkezik, ám ezek nagy része jelenleg orosz megszállás alatt álló területeken található.
Bár jelenleg nincs kereskedelmi szinten működő ritkaföldfém-bánya az országban, szakértők szerint ez most változni fog. Annál is inkább, mert Kína a világ legnagyobb ritkaföldfém- és kritikus ásványianyag-termelője – az a Kína, amellyel az USA épp kereskedelmi háborút vív, és amelynek az egész nyugati világ erősen ki van szolgáltatva.
Nehéz helyzetben a magyar külpolitika
Mindez persze a nagyok játszmája, de a nagy játszmák mindig lecsapódnak a kisebb államokban is.
Magyarország például meglehetősen nehéz helyzetbe kormányozta magát. Az utcákat éppen elárasztják az ukránellenes plakátok, amelyek az amerikai–ukrán közeledés fényében meglehetősen furcsán hatnak.
És adódik a kérdés: ha Donald Trump – Magyarország legfőbb szövetségese és barátja – barátként, vagy legalábbis üzleti partnerként tekint Ukrajnára, akkor mit kezdjen ezzel az Orbán-kormány?
Még nagyobb fejtörést okozhat Kína.
A keleti nyitás jegyében Kína eddig elsődleges stratégiai partnere volt Magyarországnak. A kínai akkumulátor- és egyéb gyárak itteni megtelepedését aktívan támogatta a kormány. Most viszont kiderült: a nagy szövetséges legnagyobb ellenfele pont ez az ország.
Ráadásul mindez a lehető legrosszabbkor történik: a választások előtt, amikor éppen a gazdaság felpörgetése lenne a cél, és amikor határozottságot, erőt kellene mutatni.
