Az egész vita pár napja azzal kezdődött, hogy a szombathelyi fideszes képviselő, dr. Kecskés László sebész-főorvos írt egy hosszabb cikket a Szombathelyi 7-be Migránsok és veszélyek - orvosi szemmel címmel, felhívva a figyelmet arra, hogy a menekültekkel olyan betegségek érkezhetnek, amik eddig ritkán fordultak elő az európai országokban. Erre reagált a Nyugat.hu-n dr. Farkas György balesetsebész, jelezve, hogy a magyar orvosok többsége nem ilyen gyűlölködő, hanem empatikus a betegeivel, bárhonnét jöttek is azok.
Csütörtök óta a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság 44. évi Kongresszusát épp Szombathelyen tartja. A nyitó napon az egész délutáni blokk a migrációval összefüggő infektológiai kihívásokkal foglakozott. Az egyik előadó dr. Szlávik János, a téma szakértője, a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa. A kongresszus szünetében csíptük el, hogy meghallgassuk a szakmai véleményét is...
- Ön szerint, az úgynevezett migránsválság mekkora fertőzésveszélyt jelent Európára és Magyarországra?
- Józanul kell gondolkodni! Magyarországra eddig is érkeztek külföldiek, jöttek bevándorlók is - nem csak az elmúlt két évben vannak jelen. Ráadásul honfitársaink is egyre gyakrabban utaznak trópusi országokba, tehát ők is ki vannak téve bizonyos fertőzésveszélynek. A probléma nem újkeletű, azok a kórházi osztályok, amik ezzel speciálisan foglalkoznak, felkészültek.
Most elsősorban azt kell megnézni, kik ezek a politikai bevándorlók, akik az elmúlt két évben megjelentek és honnan jönnek. Ha ezt feltérképezzük, akkor rájövünk, a jelenlegi migrációs válságot egészségügyi veszély szempontjából nem kell komoly fenyegetésnek tekinteni. Az Afganisztánból vagy Szíriából érkező menekültek igazi egészségügyi kockázatot nem jelentenek. Természetesen van néhány betegség, ami gyakoribb náluk, mint mondjuk az európaiak között.
-Például?
- Hepatitis C-re (májgyulladásra) gondolok. A távol-keleti országokban magasabb az ilyen megbetegedések száma, mint nálunk. Valamint a hepatitis B-re, ami szintén gyakoribb - de ránk nézve nem jelentenek egészségügyi kockázatot, mert speciális úton terjednek. A hepatitis C elsősorban az intravénás kábítószerfogyasztók között van jelen, a B-variánsa ellen pedig a magyar fiatalok jó része (az 1985 után születettek) hosszú évek óta kötelező jelleggel be van oltva.
- Az Afrika déli részéből érkezőknél a maláriát szokták emlegetni.
- Tény, hogy behurcolhatják. Az elmúlt két évben Magyarországon a migránsok között öt maláriás esetet regisztráltak. A behurcolás azonban rossz szó, hiszen további terjedése Magyarországon nem lehetséges - a betegséget olyan szúnyogok terjesztik, amelyek hazánkban szignifikánsan nincsenek jelen. Arról lehet esetükben szó, hogy akik hazájukban már védettséget kaptak a maláriával szemben, azok között a gyógyulás után évekkel is kiújulhat ez a betegség. Ezeknél a menekülteknél épp Magyarországon jelentkeztek újra a maláriás tünetek.
- Tavaly 370 ezer Magyarországon átvonuló menekült sem okozott járványt. Tényleg: személyesen találkozott migránsokkal?
- Volt szerencsém menekülttáborokban járni, ahol gyorstesztes szűrést is végeztünk hepatitiszre, HIV-re és TBC-re is. A vizsgált társaságban egyetlen egy HIV-fertőzést nem regisztráltunk, 5-6 százaléknyi hepatitis C-t, és 1-2 százaléknyi hetatis B-t találtunk, ami teljességgel megfelelt azon országok fertőzöttségi átlagának, ahonnan ők jöttek.
- Állítólag az Európában kezelt tbc-s betegeknek a 17 százaléka a migránsok közül való.
Vannak célországok, ahová jellemzően egy régióból érkeznek a bevándorlók - ott tényleg problémaként jelentkezhet a tbc. Svédországba például sokan érkeznek menekültek Eritreából, Szomáliából vagy Etiópiából, náluk tényleg nagyon magas a tbc-vel fertőzöttek aránya. Ezt a problémát ott komolyan kell venni. Ha egy eritreai menekült jelenik meg Svédországban vagy akár itt a magyar határon, mindenképpen, már a legelején tisztázni kell a tbc-s érintettséget, mert az emberről emberre terjedő betegség és komoly veszélyt jelenthet az egészségügyi dolgozók számára is.
De Svédországban felkészültek erre - addig menekültet sehova sem engednek, amíg nem zárják ki a tbc veszélyét. De tény, hogy az új fertőzöttek 70 százaléka Európában menekült.
Erre figyelni kell, vannak veszélyek - de hangsúlyozom, komoly járványügyi fenyegetést így sem jelentenek.
- Olyan adat is megjelent, hogy a HIV-fertőzöttek 24 százaléka is a migránsok közül kerül ki.
- Afrikában az egyenlítőtől délre lévő országban nagyon magas a HIV-fertőzöttek száma, ha ebből a térségből érkezik menekült, minden esetben meg kell nézni, hogy fertőzött-e. Ezt ellenőrizni kell. A gyakoriságra visszatérve: mint korábban említettem, mi magyar táborokban egyetlen HIV-fertőzöttel sem találkoztunk.
- Komoly ellenérvként hangzik el, hogy drága a migránsok orvosi ellátása és a magyar egészségügytől veszi el a pénzt.
- Magyarország a menekültek számára nem célország, minimális szinten vannak olyan migránsok, akik hazánkban akarnak maradni. Svédországban jelen vannak, de az ő egészségügyüket sem rázza meg a pár százezer migráns orvosi ellátása - persze jóval nálunk jóval gazdagabb állam.
De ha egy migráns mégis úgy döntene, hogy Magyarországra szeretne jönni, itt szeretne élni és ide adja be menekültkérelmét, akkor természetesen előbb át kell esnie a szűrővizsgálatokon. Megvizsgálnák tbc-re, hepatitis B-re és C-re, valamint HIV-re. És ha találnának valamit, azt azonnal kezelnék - mert ugyanaz az egészségügyi alapellátás illeti meg őket is, mint a magyar embereket.
Milliószámra élnek táborokban menekültek, de nem hallottunk tömeges járványokról. Mi ne tudnánk vigyázni néhány menekültre? Tényleg egészen minimális egészségügyi kockázatot jelentenek.
- Fertőzésveszély szempontjából talán nagyobb problémát jelenthetnek ezek a milliós menekülttáborok.
- Csak Szíria körül 2 millió ember él ilyen táborokban, ám tömeges járványokról még ott sem hallani. Európában nincsenek olyan táborok, ahol ne lenne tiszta víz, alapvető higiéniával felszerelt illemhelyiségek és ne tudnának a táborlakóknak élelmet adni. Ahol viszont nem megfelelőek a körülmények (például Irakban), ahol kitesznek a sivatagba egy több százezer fős menekülttábort, ott nem véletlenül tört ki legutóbb is kolerajárvány. De Európában ez nem fordulhat elő. Ezekben a táborokban a leggyakoribb fertőző betegségek ellen beoltják a gyerekeket, így nehezen alakul ki járvány.
- A menekültek 30-40 százaléka gyerek, náluk előfordulhat kanyaró és gyermekbénulás? Hiszen nincsenek beoltva…
- A gyerekek között lehet gond, de ez megint nem magyarokra jelent veszélyt, mert az európai gyerekek be vannak oltva ezek ellen a súlyos fertőzések ellen. Inkább mi jelentünk rájuk veszélyt. Romániában épp most van egy komoly kanyaró-járvány halálos esetekkel: ám kiderült, hogy azért, mert Romániában nagyon terjed az oltásellenesség, és emiatt üthette fel a fejét.
Visszatérve a menekültekre, egészségügyi veszélyről szó sincs. Problémák jelentkezhetnek, ezeket meg orvosolni kell. A menekült gyerekeket is be kell oltani. Azt a néhány beteget pedig, akik menekültként jelentkeznek - meg kell gyógyítani.
