Lapunk hívta fel rá a figyelmet, hogy a szombathelyi Zanati úton az állami hirdetéseket idéző (kék alap, címer stb.) óriásplakát jelent meg 
Szombathelyen már az orvosi kamara óriásplakátján is rohad az egészségügy 2025. February 27. 07:03 , csak éppen az üzenete nem illeszkedik a kormánypropagandába.
"A férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat.”
Mint kiderült, a hirdetés a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) tartozik, a cél pedig a magyar állami egészségügy javítása az állampolgárok támogatásával és egészségtudatosságának erősítésével.
És aki nyugdíjba megy, vajon milyen hosszú életre számíthat? – tettük fel először a kérdést, és nem is volt olyan egyszerű erre választ kapni.
A KSH oldalán megtalálható a születéskor várható élettartam. Magyarországon például ez a szám 2023-ben született férfiak esetében 73,4, míg a nőknél 79,6 év volt.
Igen ám, de a születéskor várható élettartam egy adott évben születettekre vonatkozik, vagyis azt mutatja meg, hogy ha az adott év halálozási viszonyai a jövőben változatlanok maradnának, akkor az újszülöttek átlagosan hány évet élnének.
Ez egy elméleti mutató, amely a teljes népesség aktuális halandósági rátáiból számítódik, de nem veszi figyelembe a későbbi egészségügyi és társadalmi változásokat.
Nekünk egy olyan mutató kell, ami a már megélt évek alapján becsüli meg a hátralévő várható élettartamot.
Például egy 60 éves ember számára a várható élettartam általában hosszabb, mint a születéskori érték, mivel már túlélte a fiatalabb korban nagyobb kockázatot jelentő halálozási okokat.
Kis kutakodás után kiderült, hogy nekünk az „életkor szerinti várható élettartam” kell, de mivel ilyet nem találtunk a KSH honlapján, írtunk a szervezetnek, amely el is küldte a 65 éves korban még várható átlagos élettartamra vonatkozó adatokat, régió, megye és nemek szerint.
Ezek szerint a most 65 éves magyarok még átlagosan 16 és fél évet élnek, ezen belül a nők körülbelül 18-at, a férfiak mindössze 14,4-et.
De nemcsak a nem, a lakóhely is erősen befolyásoljak a várható élettartamot. Egy fővárosban élő férfi például két évvel hosszabb életre számíthat, mint egy Borsodban élő.
Figyelemre méltó, hogy a nőknél a különbség valamivel kisebb.
A szakirodalom szerint az átlagos élettartamot több egymástól független tényező befolyásolja.
1. Genetikai tényezők
Öröklött hajlamok: Ha a családodban hosszú életű emberek éltek, nagyobb eséllyel élhetsz te is tovább.
Genetikai betegségek: Egyes örökletes betegségek (pl. szív- és érrendszeri betegségek, rák) csökkenthetik a várható élettartamot.
Öregedési folyamatok: A sejtek regenerációs képessége genetikai tényezőktől is függ.
2. Életmódbeli tényezők
Táplálkozás: Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend (pl. mediterrán diéta) hosszabb életet eredményezhet. A túlzott cukor-, só- és zsírfogyasztás növeli a krónikus betegségek kockázatát.
Testmozgás: A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
Dohányzás: A dohányzás jelentősen csökkenti a várható élettartamot, mivel növeli a rák, a szívbetegségek és a tüdőbetegségek kockázatát.
Alkoholfogyasztás: A mértéktelen alkoholfogyasztás májkárosodáshoz, magas vérnyomáshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
Alvás: A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás (7-9 óra) elősegíti a szervezet regenerálódását.
3. Környezeti tényezők
Légszennyezés: A rossz levegőminőség (pl. nagyvárosokban) növeli a légzőszervi és szívbetegségek kockázatát.
Vízminőség és élelmiszerbiztonság: A szennyezett víz és az egészségtelen ételek fogyasztása betegségeket okozhat.
Munkahelyi kockázatok: Veszélyes vagy stresszes munkakörnyezet (pl. vegyi anyagokkal való érintkezés, bányászat, építőipar) csökkentheti a várható élettartamot.
4. Egészségügyi tényezők és hozzáférés az ellátáshoz
Orvosi ellátás elérhetősége: A fejlett egészségügyi rendszer és a rendszeres szűrővizsgálatok (pl. vérnyomás, cukorszint, daganatszűrés) növelhetik a várható élettartamot.
Védőoltások: A fertőző betegségek elleni védelem jelentősen csökkentheti a halálozási arányt.
Krónikus betegségek kezelése: A megfelelő gyógyszeres kezelés és életmódváltás javíthatja az életkilátásokat pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, rák esetén.
5. Pszichológiai és társadalmi tényezők
Stressz és mentális egészség: A tartós stressz, depresszió és szorongás növelheti a szívbetegségek és más krónikus betegségek kockázatát.
Társas kapcsolatok: A szociális háló (család, barátok, közösség) megléte pozitív hatással van az életminőségre és a várható élettartamra.
Életszemlélet: Az optimizmus és a célorientált életmód tudományosan igazolt módon hozzájárulhat a hosszabb élethez.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
