Ha májustól megszűnik az árstop, jön a 30-40 százalékos élelmiszer-drágulás. Így a napraforgóolaj literéért több mint 1000 forintot, a filézett csirkemellért 3000 forintot kellene fizetni, de még a csirke far-hát is legalább 900 forintra drágulna – mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász.
Ugyanakkor szerinte nem valószínű, hogy megszűnik az árstop, hiszen a brutális mértékű élelmiszer árdrágulás társadalmi elégedetlenséghez vezethet, amit a kormány politikai okokból nem engedhet meg magának.
Úgy vélte, a drágulásokat fékezendő, megfontolandó lenne az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját öt százalékra levinni. Még ennél is fontosabbnak tartja a rászorulók és az alacsony jövedelmű családok célzott segítését élelmiszervásárlási-utalvány bevezetésével.
Az agrárközgazdász abban egészen biztos, hogy az élelmiszerárak az orosz-ukrán háború vége után sem térnek már vissza a korábbi árszintre. Sőt, rövid időn belül megszokottá válnak a jelenlegi meghökkentő árak, az olcsó élelmiszer korszaka pedig végleg befejeződött.
Az élelmiszer ugyanis stratégiai termék, a hidegháborús helyzet miatt a mezőgazdasági nyersanyagok ára akkor is magas lesz, ha a készletek megfelelőek. A készlethiány most sem indokolná amúgy a magas árakat. Szerinte a mostani élelmiszerválság a kontinensen megint Kelet-Európában fog inkább fájdalmat okozni.
Szavait az is alátámasztja, hogy a magyarok az elmúlt tíz évben egyre többet költenek élelmiszerre az össze költéseiken belül. 2010 táján még a családok kiadásainak 21-22 százalékát, idén valószínűleg már 26-27 százalékát fordították élelmiszerre.
Az uniós országokhoz viszonyítva, a magyar háztartások élelmiszerre fordított kiadásainak aránya feltűnően magas, a románokkal és a bolgárokkal vagyunk azonos szinten, míg a nyugati országokban sokkal jobb a helyzet. Az osztrákoknál például 9,7 százalék ez az arányszám, az íreknél még kevesebb, mindössze 8,6 százalék - írja a lap.
