Ön is volt Franciaországban az Eb-n, ha jól tudom, egy magyar meccset is megnézett.
Óriási élmény volt, szavakkal nem is lehet visszaadni azt a közösségi élményt, amit ott kaptunk. Ráadásul én a magyar-osztrák meccsen voltam, ami az egyetlen győztes meccsünk volt. Poénkodtunk is utána, hogy az MLSZ nagy hibát követett el, mert nem hívott meg minket a következő meccsekre.
A fantasztikus élmény köszönhető annak is, hogy a dicső múlt után több évtizedig kellett várakozni, hogy újabb siker legyen a magyar fociban, és ez elementáris erővel tört fel. Egyszerűen felejthetetlen. Egy apró példa, jövünk el a stadionból, nagy tömeg, és valaki üvölt utánam, hogy téged ismerlek. Évfolyamtársam volt az egyetemen, 30 éve nem találkoztunk, az egyetemen jóban voltunk, és az Eb-n futottunk újra össze. Valahogy ilyen hangulata volt az egésznek.
A szombathelyi Király Gábor kétségkívül az Eb egyik legnagyobb sztárja lett. Szombathelynek hozhat ez valamit?
Persze, egy híres ember otthona, ha talán nem is híressé, de ismertté válik. Meglátjuk, meddig fut ez a történet. Gabinál sokat jelentett a meccseken nyújtott teljesítménye, de főleg a jelképpé vált szürke mackóalsó, amit már az egész világ ismer. A szerencsén is múlik, hogy ki lesz ennyire híres, Gabinál az is segítette a dolgot, hogy ilyen korban nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Ezek mind erősítették egymást kiegészülve azzal a néhány trükkel, amiket mérkőzés közben mutatott be.
Hiszek benne, hogy a hírnév megmarad. Nyilván a Gábor nagyon sokat profitálhat belőle, nagyon jó reklámarc, nagyon intelligens, és szerintem nagyon jól kezelte a sportban eltöltött évtizedeit. Tudatosan építette és építi a saját jövőjét, és nem csak Szombathelyen, de a magyar labdarúgásban is komoly szerepe lehet a következő évtizedekben.
Szombathely is profitálhat ebből?
Abszolút. Amikor a 90-es évek végén a Stylben dolgoztam, és egy öltönymárka magyarországi forgalmazásába kezdtünk, a Király Gabit kértem meg egy reklámfotóra, mivel akkor éppen Németországban játszott és német volt a tulajdonos a Stylben. A fotónak az lett a felirata, hogy nálunk még a Király is ebben a „márkában” jár. Ez a fotó a mai napig megvan, mondhatnám, mi már akkor megelőlegeztük Gabinak ezt a hírnevet.
Az elmúlt pár hónapban jelentősen visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye, főleg a német autógyárak gondjai miatt. Szombathely iparűzési adóbevételeinek nagy részét autóipari beszállítók fizetik. Itt is tapasztalható, vagy tapasztalható lesz ez a visszaesés?
Direkt módon nem jelentkezett ilyen hatás, nem érzékeltük. Szombathely amúgy szerencsés, mert itt nem egy-két cég határozza meg a gazdaság teljesítményét, ennél jóval több nagyobb cég fizet jelentős nagyságú adót nekünk. Az elmúlt években itt olyan mértékű növekedés volt, hogy ha stagnálna a teljesítményük, akkor is idén még növekedést mutatnának a számok.
Érdekes lesz, hogyan alakulnak az idei adóbevételek, azt gondolom, az idei évet semmiképpen nem érinti még ez a hatás. A növekedésben a nagyobb probléma a munkaerőhiány 
Gazdasági bevándorlókat hozna Magyarországra a kormány, mert nagy a munkaerőhiány 2016. July 11. 16:29 , ami már nem csak egy-két szakmában jelentkezik, hanem mindenütt. És nem csak a Nyugat-Dunántúlon, hanem az ország sok területén, különösen a járműiparban és a kapcsolódó iparágakban. Ennek a kezelése szerintem fontosabb Szombathelyen, mint az, hogy kisebb megingások vannak Nyugat-Európában.
De azt sem tudjuk, hogy milyen hatása lesz a Brexitnek 
Brexit: A britek megoldják, hogy maradhassanak az Unióban? 2016. July 11. 20:14 . Érzékeny iparágakról van szó, a nagy fogyasztó országokban nő a bizonytalanság. És jelenleg senki sem tudja, hogy zajlik majd le a britek kilépése, mi változik, hogyan, mennyi idő alatt. Még nem volt példa arra, hogy egy ország kilépjen az Európai Unióból. Amíg ezek nem tisztázódnak le, a fogyasztókban is bizalmatlanság lesz. Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a kilépés ütemterve és módja minél előbb rögzítve legyen, még ha maga a kilépés évekig el is tart.
Senki sem számolt azzal, hogy az angolok kilépnek
Nem véletlen, hogy először, az uniós vezetőket is megelőzve, Angela Merkel német kancellár szólította fel a briteket, hogy nyújtsák be kilépési nyilatkozatukat. Közben az angolok húzzák az időt, nemrég az is elhangzott valahol, hogy hiába a népszavazás eredménye, az még nem jelent kilépést.
Érdekes történet, mert ma már úgy tűnik, senki sem számolt azzal, hogy tényleg ki fognak lépni, nagyon sokan politikai eszközként használták. Nem nagyon számoltak azzal a forgatókönyvvel, hogy a kilépést támogatók nyernek a népszavazáson, sorra mondanak le a kilépéspárti pártok vezetői.
Pedig győztek.
Így van. Kíváncsian várom a fejleményeket. De a Brexit miatti bizonytalanság biztos, hogy nem tesz jót a gazdaságnak. Ha bizonytalanság van, a fogyasztás csökken, főleg a mi felvevőpiacainkon.
A másik ok az uniós források átmeneti elapadása, az előző költségvetési ciklus kifutott, a mostani még nem indult be igazán. Viszont ennek van egy nagyon negatív üzenete, ez azt jelenti, hogy úgy költöttünk el nyolcezer milliárdot, hogy ha nem lesz folytatása, csak egy nagyon kicsi gazdasági növekedést tud produkálni az ország. Negyedéves összehasonlításban pedig valóban visszaesés volt az előző negyedév gazdasági teljesítményéhez képest.
Nyilván az uniós források érkezésével és felhasználásával ez változik majd, de nem mindegy, mekkora mértékű a gazdasági növekedés, hiszen már a 2017-es költségvetést is elfogadta a parlament, ami bizonyos mértékű gazdasági növekedést feltételez, nagyon komoly hatása lehet, ha az éves növekedés nem éri el a tervezett mértéket.
Szombathelyen az elmúlt években a költségvetési zárszámadásokkor mindig kiderült, hogy az iparűzési adóból több jött be, mint amennyire számítottak.
Rendkívül kockázatos, ha az előző évinél sokkal nagyobb adóbevételt tervezünk a költségvetés készítésekor, hiszen nagyon nehéz előre látni, mindig vannak váratlan események. A szombathelyi gazdaság, éppúgy, mint az országé rendkívül exportfüggő, és negatív események hatására megrekedhet a növekedése. Nem vagyok annak a híve, hogy feltételezett bevételeket előre elköltsünk. Ami fixen tervezhető, azt el lehet költeni, és ha vannak rendkívüli, ill. többletbevételek, azok terhére lehet költekezni.
Összefoglalva, az idei évre nem érzek nagy veszélyt, nem tartom valószínűnek, hogy a tervezettnél kevesebb adóbevételünk legyen. Hogy több lesz-e és mennyivel, azt nyilván az év végén látjuk majd.
De lesz egy újabb változás is, ami befolyásolja a város gazdálkodását. Az iskolákat, az oktatási feladatokon kívül, eddig az önkormányzatok működtették, most ezt a feladatot is átveszi az állam
A fideszes polgármestereknek sem tetszik, az iskolák államosítása
2016.
June
01.
17:14
.
Kivéve az étkeztetést, ami nálunk marad. Azon vitatkozni, hogy ez jó vagy nem jó, felesleges, mert a döntés megszületett. De én azt mondanám, akkor már vigyék az étkeztetést is, mert az önkormányzat így ezek után is ott lesz az iskolákban, a konyhákat, melegítőket a város fogja üzemeltetni.
Január 1-től működik az új rendszer, így a jövő évi költségvetést érinti majd. Mivel nálunk nagyon magas a helyi adóbevétel, ezért relatíve kevés normatív támogatásra vagyunk jogosultak. Tőlünk már nem nagyon tudnak elvonni állami támogatásokat.
Büntetik a jól gazdálkodó önkormányzatokat
Viszont az oktatás fenntartásához évente sok százmilliót hozzátettünk az étkezésen kívül is. Csak az étkezés több százmillióba kerül, ezen kívül közelíti az egymilliárdot, amit a város még hozzátesz az iskolák működtetéséhez, ez nem tartalmazza az uniós vagy egyéb forrásból történő beruházásokat. Nyilvánvaló, ahhoz, hogy ezentúl az állam működtesse az iskolákat, ez a pénz az államnak kell.
Az a kérdés, hogy ezeket a pénzeket milyen technikával szedik be azoktól az önkormányzatoktól, amelyek korábban saját forrásukból, iparűzési adóból fizették ki ezeket az összegeket. Adót nem vonhatnak el, erre jogilag nincs lehetőség, de majd kiderül, mekkora összeget és milyen jogcímen kell majd a városnak fizetni azért, hogy az állam működtesse az iskolákat. Akár szociális hozzájárulás címén.
Elképzelhető, hogy nem csak azt a pénzt vonják el, amit eddig a város az iskolák működtetésére fizetett, hanem annál többet?
Ahol alacsony az adóerősség, ott valószínűleg nem kell majd szociális hozzájárulást fizetni, ahol magas, ott pedig a valós összegnél többet.
De így büntetik azokat az önkormányzatokat, amelyek sikeresen fejlesztették a gazdaságukat.
Ez mindig érdekes kérdés. Ha valamit jól csinálunk, abból elvesznek egy részt, de összességében így sem járunk rosszabbul, mint ahol alacsony az adóbevétel. Csak ez nem ösztönző hatású, hiszen elvesznek abból, ami helyben termelődik meg. Azt azért elég nehéz megmagyarázni az adófizetőknek, hogy a szombathelyi iparűzési adóból valahol az Alföldön csinálnak iskolai beruházást.
Meglátjuk majd, mi lesz a számszerű hatása. Akkor meg tudjuk mondani, hogy ahhoz képest, amennyit eddig költöttünk eddig az intézményrendszerre, többet vagy kevesebbet fizetünk be az államnak. És, hogy ez hogyan érinti a költségvetési egyenleget. A jelenlegi számításaink szerint ez azért olyan nullszaldó környékén lesz, de így sem szűnik meg az önkormányzat szerepe az oktatásban. Mert hiába lesz állami fenntartás, ha valami probléma van, mindenki hozzánk jön a kéréseivel.
A kormány valószínűleg számít is arra, hogy az önkormányzatok azért időnként kisegítik az állami fenntartású iskolákat.
Érdekes történet lesz, hogy miközben nem tartozik az önkormányzatokhoz semmilyen oktatási feladat, milyen mértékben akarja a közgyűlés mégis finanszírozni, és minek a terhére.
Milyen nagyságrendű összegekről van szó?
Több százmillióról.
Az imént nagyon gyorsan átszaladtunk a munkaerőhiányon. Korábban említette már, hogy lenne erre megoldás, és nem is régi hír, hogy az egyik autógyárban mexikói vendégmunkásokkal oldják meg a hiányt. Szombathelyen is ennyire szorít a helyzet?
Szombathelyen nagyon. A mérnökképzés elindítása az utolsó pillanat volt abban a hitben, hogy szombathelyi cégek képesek lesznek fejlesztőközpontokat idehozni. Ez egy jó irány, de mit is jelent? Két év múlva végeznek az első, itt képzett gépészmérnökök, a képzés eredménye akkor jelentkezik. De nem csak mérnökhiány van, a más területeken is kevés a képzett ember.
Azért látok veszélyeket is. A járműipari multi cégek általában sokkal jobban fizetnek, mint általában a kis- és középvállalkozások. Ugyan a nagy cégeknek nem érdekük, hogy a kis- és középvállalkozások ne fejlődjenek, de pont ezektől tudnak még képzett munkaerőt elcsábítani. De ha így történik, mi lesz az uniós források 60 százalékával, amit éppen a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kellene fordítani? Ugye, ez a kormány és az Unió között 2020-ig kötött megállapodás egyik eleme.
A munkaerőhiány, ha nem is váratlanul, de nagyon hirtelen vált országosan szorítóvá Gazdasági bevándorlókat hozna Magyarországra a kormány, mert nagy a munkaerőhiány 2016. July 11. 16:29 . Ahogy fejlődik a gazdaság, a cégek egyre fejlettebb tevékenységet végeznek, közben egyre kevesebb fiatal végez az iskolákban, mert kevesebb gyerek született már 15-20 éve is. Közülük sokan külföldön próbálkoznak, aztán vagy visszajönnek, vagy nem. A közmunkában lévő, vagy leszakadó, alacsony végzettségű tömegeket viszont csak nagyon kis részben, vagy egyáltalán nem lehet beintegrálni ezekbe a tevékenységekbe.
Politikai szempontból nehéz megoldani a munkaerőhiányt
Nyilván a képzés befolyásolása az egyik lehetőség, a másik a külföldi munkaerő. Az Unión belülről, mondjuk Erdélyből érkező munkaerő, valószínűleg csak átmenetileg vállal itt munkát. Ők két perc alatt tovább tudnak menni Nyugatra, mert uniós állampolgárok.
Így inkább az Unión kívüli ország lehet érdekes, ők nem tudnak továbbmenni. Ilyen ország például Ukrajna vagy Moldávia. Az egy más kérdés, hogy ennek jogi és gazdasági feltételrendszere hogyan alakítható ki. Milyen végzettségű emberek jönnének, hogyan küszöbölhetők ki a nyelvi korlátok, egyáltalán van-e nálunk bármilyen befogadásra készség, ez mind válaszra váró, nem egyszerű kérdés.
Felmerülhet az országon belül mozgás is, de politikailag borzasztó nehéz azt mondani egy kormánypártnak, hogy Kelet-Magyarországról jöjjenek át a munkavállalók Nyugat-Magyarországra. Hiszen egy kormánypártnak Kelet-Magyarországon is vannak politikai képviselői, akik ezzel tulajdonképpen kijelentenék, hogy ők nem tudják megoldani a problémát, menjenek el onnan az emberek. Ezzel nyilván nem lehet választást nyerni.
De ha már a fejlesztéseknél tartunk. Az utóbbi időben sorra röppenek fel a hírek, hogy valami nagy beruházás készülődik
Valami nagy dolog készül a söptei ipari parkban
2016.
April
14.
07:59
a repülőtér melletti ipari célú területeken.
Szombathely minden szempontból ideális helyszín egy nagy befektető számára. Bár én úgy gondolom, a városnak olyan tőkeerős befektetőt lehet csak preferálni, aki csúcs technológiát hoz, és alacsony a munkaerő-igénye. Szombathelyen nincs realitása annak, hogy többezer fős, nagy cég telepedjen le a közeljövőben.
De a politika és a közvélemény is azt szereti, ha egy új beruházás minél több embernek ad munkát, mert az olyan sikernek látszik. Nem ellentmondás ez?
Én Szombathely utóbbi időszakban elért gazdasági fejlődésére azért vagyok büszke, mert lényegi, új nagybefektető nélkül valósult meg. Pont azt bizonyítottuk, hogy egy város egy térség gazdasága nem csak új, nagy befektetők érkezésével fejlődhet, hanem úgy is, ha a meglévőket hozza helyzetbe valaki, illetve ők saját magukat fejlesztik. Ebben nagyon sok várostól különbözünk. És szerintem, ha valamire büszkék lehetünk, akkor ez az.
Ön a Falco-gyár ügyében Elmenekülnének a szombathelyi Falco-gyár mellett élők 2016. July 05. 08:30 dolgozó munkacsoport vezetője. Hogy látja? Pozitív kimenete lesz a vitáknak?
Szerintem lesz, csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan. De ez egy nagyon sok tényezős dolog. A munkacsoport öttagú, a polgármester úr felkérésére jött létre. A csoport négy igen szavazattal tud döntéseket hozni. Egyébként eddig mindig egyhangú döntések születtek.
Próbálom koordinálni a munkacsoport működést, vannak különböző nem valós jellegű információk, feltételezések is, amik közül néhány megjelenik a sajtóban is. Nem mindig a valóságnak megfelelően, de ez nem is a sajtó hibája feltétlenül. Nekünk az a feladatunk, hogy jogszerű és végrehajtható lépésekre tegyünk javaslatot.
Alapvetően mindenkit az motivál, hogy végleges és elfogadható megoldás szülessen. Ez nem könnyű, hiszen sok olyan esemény történt, amit én „cölöpverésnek” hívok. Ha van egy labdarúgó mérkőzés, és mindenki a saját térfelén állítja fel a 11 játékost, abból nem lesz gól. Kicsit így érzem most, mindenki leverte a maga cölöpjeit, és onnan nem akar egy tapodtat sem mozdulni.
A munkacsoport ilyen értelemben tehetetlen, a legfőbb cél most az, hogy lépjék át a felezővonalat. Tehát valamilyen elfogadható kompromisszumot kell kötni. De teljesen eltűnt a bizalom. Az emberek nem bíznak a cégben, a politika sem bízik a cégben, és a cég sem bízik a politikában.
Persze, mindig az embereknek van igazuk, mert értük van ez az egész. De el kell jutnunk addig, hogy legalább a valós környezetterhelési értékeket megismerjük. Mert ha a jogszabályokban megszabott határértékek felett van a kibocsátás, akkor azonnal be lehet avatkozni. Ha alatta, akkor is kell intézkedni, de akkor más módszerekre van szükség.
Örülnék neki, ha hosszú távon, valóban mindenki számára megfelelő és elfogadható módon tudna működni a gyár. Ha bizonyítottan környezetet szennyez, akkor nyilvánvaló, hogy azt a tevékenységet nem folytathatja tovább. Ebben nincs vita. Értelmes emberek vannak mindenütt. Nem akarom elhinni, hogy nem tudunk oda eljutni, hogy egy tisztességes, az emberek számára is elfogadható megoldás szülessen. Bízom benne, hogy az értelem felülkerekedik a levert „cölöpökön”.
