A Vas megyei országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, hogy az MSZP már 1990-ben is közvetlen elnökválasztást szerezett volna, és ezt a véleményüket azóta is tartják. De a mostani helyzetben, eltekintenek ettől a javaslattól, hiszen hosszú idő lenne keresztülvinni, és most is ideiglenes államfője van az országnak.
Négyötödös többség kellene
Nemény szerint viszont több olyan feltétel is van, ami méltányossá tenné az új köztársasági elnök megválasztását. Ilyen, hogy ne egyetlen ember mondja meg, ki legyen az államfő. Konszenzusos jelölésre van szükség, és erre az lenne a garancia, ha nem parlamenti kétharmad, hanem négyötöd kellene a megválasztásához.
És van még egy probléma, az új alaptörvény szerint 78 képviselő kell ahhoz, hogy jelöltet állítsanak az elnökválasztásra. Korábban 50 kellett, a 78-as alsó határt akkor sem érik el, ha a demokratikus ellenzéki pártok összefognak. Az MSZP-nek, a DK-nak és az LMP-nek együtt sincs ennyi képviselője.
Nemény kijelentette, ha négyötöddel választanák meg az elnököt, akkor ő tényleg kifejezné a nemzet egységét. A legutóbbi felmérések szerint a Fidesznek 1,4 millió, az MSZP-nek 1 millió támogatója van, figyelembe kellene venni azokat is, akik nem a Fideszt támogatják.
Konzervatív elnököt is támogatnának
Az MSZP megfogalmazta elvárásait is az új köztársasági elnökkel szemben. Tartsa be a demokrácia írott és íratlan szabályait, kötelezze el magát az euroatlanti integráció mellett, legyen szuverén személyiség, és ne legyen pártkatona.
A képviselő kijelentette, ezért nem elfogadható számukra Kövér László és Áder János. Tisztában vannak azzal, hogy most nagy többsége van a konzervatív-keresztény kurzusnak, az MSZP számára elfogadható egy ilyen értékrendet valló elnök, ha egyébként megfelel az elvárásaiknak.
Nemény szerint 2005-ben az MSZP is hibázott, amikor pártkatonát (Szily Katalin) jelölt a posztra, nem is sikerült megválasztani. Többet nem esnek bele ebbe a hibába, már ha lesz módjuk elnököt jelölni.
Nem kellene erős elnök
Feltettük a kérdést, hogy átgondolták-e a közvetlen elnökválasztást. Hiszen ezzel megváltozna az elnök legitimációja, ez a módszer a prezidentális (elnöki) és a félprezidentális rendszerek sajátja. Ahol az elnöknek erős jogosítványai vannak. A képviselő kijelentette, az elnöki jogköröket nem akarják megváltoztatni, de ezzel a módszerrel ki lehetne küszöbölni, hogy pártkatona legyen az államfő.
Hozzátette, az MSZP-nek nincs konkrét jelöltje, de támogatni tudnának egy olyan konzervatív elnököt, aki elismertségnek örvend akár a tudomány, akár a nemzetközi élet területén.
Rákérdeztünk az MSZP tisztújítására, ahol Nemény András kicsivel szorult ki a párt országos elnökségéből. Mint mondta, ezt is nagy sikernek tartja, hiszen két százalék kellett volna ahhoz, hogy bekerüljön az elnökségbe. De Vas megyének csak hét küldöttje van, a nagyobb megyéknek húsz körül.
A miniszteri tárca leképezése
Ráadásul a párt belső választási rendszere olyan, hogy aki nem kerül be magasabb szinten, az indulhat lejjebb. Így lett elnökségi tag Szanyi Tibor, aki elnökjelölt volt, de ott alulmaradt. Ráadásul van női és ifjúsági kvóta is, így az már nem fiatal férfiaknak csupán négy hely maradt.
De ő továbbra is kabinetvezető, ami tulajdonképpen a miniszteri tárca leképezése, a fejlesztéspolitika tartozik a kabinetjéhez. Vagyis, ott van a párt vezetőségében.
Azt is tudakoltuk, mi a véleménye az országgyűlésben elhangzott antiszemita kijelentésekről, amiket a 130 évvel ezelőtti tiszaeszlári per kapcsán tett egy jobbikos képviselő. Nemény kijelentette, pártja mélységesen elítéli ezt, úgy vélik, a Jobbik megmutatta igazi arcát. Készek bárkivel összefogni, aki hajlandó fellépni az ilyen megnyilvánulások ellen.
