Fiatalosan, életvidáman fogad dr. Nagy László agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök táplánszentkereszti családi házában. Az előszoba asztalának közepén egy szépen megmunkált, kinyitott fadoboz. Belül a felirat:
Táplánszentkereszt Községért Díj dr. Nagy László részére
. Mellette egy díszes, összehajtogatott oklevél.
- Meglepetés volt a kitüntetés, amellyel az önkormányzat megköszönte a település érdekében végzett több évtizedes tevékenységemet. Ahogy kellemes meglepetés volt 2008-ban az „Év Növényorvosa” cím odaítélése is, amely szakmailag ismerte el a munkámat. Még egy ujjméretemhez készíttetett aranygyűrű is járt hozzá, amelybe a nevemet gravírozták bele – mutat a falon függő elismerésre, majd az ujjára.
A malterkeverést sem szégyellte
Sok-sok szállal kötődött, kötődik falujához?
- Nem szégyellem, hogy a múlt rendszerben nagy élményt jelentett számomra az úttörőmozgalom. Az úttörő focicsapattal kupákat hoztunk a falunak, ahogy a sakkversenyeken is öregbítettük a település hírnevét. Az orvosi rendelőt például társadalmi munkában építettük annak idején, az összes maltert én kevertem. Ha nem vettem volna részt a munkában, kinéztek volna a faluból. Erről az időről van egy anekdotám is.
Kiss János bácsi egyszerű parasztemberként lett a tanácselnök. A lakók szorgalmazták, hogy legyen orvosi rendelő és saját orvos. János bácsi el is határozta, hogy megépítik az orvosi rendelőt. Építkezés közben azonban elfogyott a pénz. Elment hát a járáshoz - ahogyan ma mondanák - pénzért lobbizni. Igaz, alaposan megmosták a fejét, de adtak pénzt a befejezéshez. Akaratán kívül jó taktikát választott.
Tudományos konferenciát kezdeményezett
- Egy ideig tanácstag is voltam, de most nem vállalnám a képviselőséget, mert a szakmai elismertséget, megbecsülést nem szeretném feláldozni a
politika oltárán
. Sokáig kapus voltam a futballcsapatban, s Nagy Úr volt a becenevem. Hogy miért? Furcsállták a falusiak, hogy a tehénpásztor fiúnak mindig könyv van a kezében, állandóan tanul. Biztosan nagy úr akar lenni. Most is szívesen segítek, amiben tudok. Tartottam szabadtéri biológiaórát a helyi általános iskolásoknak. Amikor a medvehagymát felfedezték, előadást tartottam az iskolában, s konferenciát hívtam össze a kultúrházban.
- Az ember segíteni akarása, a közösségért végzett munkája a politikai rendszerektől, kormányoktól független. Arra azonban mindig odafigyelek, hogy ne legyek tolakodó - hangsúlyozza. Aztán elmondja, hogy Széll Kálmán volt miniszterelnök és pénzügyminiszter Táplánszentkereszten, a táplánfai temetőben van eltemetve, s 2013-ban lesz születésének 170. évfordulója. Kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy ebből az alkalomból rendezzenek a faluban országos tudományos közgazdasági konferenciát.
Ebéd után a Rangut majorig kocog el
A most 74 éves Nagy László igazgatóhelyettes főmérnökként egyetlen munkahelyéről, a tanakajdi növényvédelmi állomásról ment nyugdíjba. Diplomát szerzett a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd Keszthelyen egy Kossuth-díjas professzornál doktorált summa cum laude minősítéssel. Sok-sok szakmai publikációja jelent meg, most nyugdíjasként is igen érdekli a szakterület fejlődése, az újdonságok. Mint mondja, fontos az indíttatás, ő a kukoricát nem az egyetemen ismerte meg. Büszke arra, hogy a kertészkedőknek a megyei napilapban 14 év alatt 209 szakmai tanácsot adó írása jelent meg, de sajnos a rovatot tavaly megszüntették.
Család, kedvtelések?
- Feleségem sajnos elhunyt, két leányom közül az egyik közgazdász, a másik a helyi általános iskolában tanít. Négy unokám közül a legidősebb szintén közgazdász. Az időm nagy részét szaklapok forgatásával töltöm. Akár esik, akár fúj, elkocogok ebéd után a Rangut majorig, kijárok a focicsapat mérkőzéseire, no meg persze a családra is kell, hogy jusson idő.
