Hogy a világ problémamentesebbik nyugati fele a kávéforradalom korában lubickol éppen, az nem kérdés. Arról a forradalomról beszélek, aminek a lényege az, hogy a kávét ne csak a bebikázó képességéért szeressük, hanem a változatos ízvilága miatt is. Ja, és hogy a kávé egyáltalán nem egy keserű fekete lötty, ami kizárólag tejjel és cukorral élvezhető, ellenkezőleg: akkor jó, ha kijönnek a már-már savanykás, gyümölcsös típusjegyei. A nagy nemzetközi kávéváltozás sereghajtói közé az elmúlt egy-két évben bekecmergett Magyarország is, jobban mondva inkább csak Budapest, mert a szombathelyi Art Caféban még mindig bátran kérhet bárki egy flat white-ot, fogalmuk sem lesz, hogy az micsoda.
Egy aeropresszel készült filterkávéról pedig már a Café Freiben se álmodjunk.
New York azonban nem véletlenül kapta meg a város, ami sosem alszik jelzőt. Kreatív trendek és izgalmas kezdeményezések egész sora indul innen régóta, véget nem érően, és a pörkölőmanufaktúrák és baristák által uralt kávéforradalom egyik gócpontja is a keleti parti metropolisz. Amiben most egy hétre kinyitott egy pop-up kávézó. Ami úgy hirdeti magát, hogy a kávé művészete, koffein nélkül.
Ezzel pedig jól meg is kapták a magukért a legelkötelezettebb kávébuziktól.
Mi lesz a következő, egy szeszmentes borbár?!
- tette fel a kérdést egy twitterező, mások a dzsentrifikáció és a hipszteresedés egyik újabb fenyegető ómenjét látják benne. És persze vannak, akik egyszerűen csak rámutatnak, mennyire ironikus, hogy valakik a kávézáshoz kapcsolt produktumokat árulnak, miközben azokat pont a kávé lényegétől fosztják meg. Az egyik legjobb amerikai online újság, a Quartz vezető szerkesztője szerint az újonnan nyílt coffee shop aláás minden racionalitást, amitől a város végül összeomlik, a New York Eater újságírója pedig kulturális apokalipszist vizionál.
Persze vannak a radikális túloldalról is, akik kúlnak és lenyűgözőnek tartják a projektet, akadt, aki azt mondta, amíg nyitva lesz (ez november hetedike), addig járni fognak oda körömszakadásig.
Én, otthon is Hario V60-as tölcsérrel és a hozzá való különleges eljárású papírszűrővel hajszálpontosan három perc alatt lecsepegő kávét készítő kávémániákus pedig annyit tennék hozzá: hiába a cég megközelítése, miszerint mindent megőriznek a harmadik vonalas kávék ízéből, ebben akkor is van valami vérlázítóan alpári. Vagy alpárian vérlázító. Mert a kávénak nemcsak nyelvpornóban kell jónak lennie, hanem a délutáni elpilledés megakadályozójának is! Persze kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is, tehát:
