Hiába várják az orosz vendégeket Európa fontosabb üdülőhelyein, az utóbbi hónapokban érezhetően egyre kevesebben érkeznek. Mindez a gyengülő rubel hatása, utóbbi pedig az ukrán válság következménye. Itthon is panaszkodnak: Budapest és Hévíz korábban sokat profitált az orosz vendégekből.
Keleti nyitás
Hévízen alaposan berendezkedtek 
Az oroszok bevették, és lassan belakják Hévízt 2013. December 23. 07:51 az oroszok fogadására: nem csak az útbaigazító táblákat frissítették cirill betűs feliratokkal, de a marketing gépezet is főleg oda dolgozott. Budapest és Hévíz ötcsillagos hoteljeiben valamint gyógyszállodáiban a németek után a második legfontosabb vendégnek számítottak 2013-ban. Tavalyelőtt az oroszok nagyjából 60-70 milliárd forintot költöttek a magyar hotelekben – derül ki a KSH adataiból.
2014-ben sem vesztettek vonzerejükből a magyar nevezetességek és fürdőhelyek, ellentétben az orosz valutával. A rubel 40 százalékkal gyengült tavaly a dollárhoz és az euróhoz képest. (Nyáron még egy euróért 45 rubelt kellett fizetni, most 72-t, de december közepén volt olyan, hogy 93 rubelt kértek érte.) Ennek hatására még a leggazdagabb oroszok is gyorsan váltottak: a svájci, francia luxus síterepek helyett már a bolgár hegyeket választják, vagy otthon maradnak – olvasható az azutazo.hu-n.
A váltást szeptember óta Hévízen is érzik. Úgy számolnak, hogy akár felére is visszaeshet az Oroszországból érkező vendégforgalom a fénykorához képest. A zalai üdülővárosban most azon agyalnak, hogy mivel pótolják a kiesést.
Vas megyében nyugatra nyitottak
Talán Vas megyében találják a megoldást. A két legfontosabb wellness-célpontban, Bükön és Sárváron érdeklődtünk, érzik-e az orosz turisták távolmaradását. A válasz egyszerű: nem. De miért? Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő igazgatója azt mondta, ők és a környezetükben dolgozó hotelek eddig sem kizárólag egy piacra építkeztek. A vendégeik elsősorban a szlovén, osztrák, cseh és szlovák területről érkeznek.
Érdemben nem érintette a Bükfürdőn működő Greenfield Hotel-t sem az ukrán válság egyik következményeként elmaradó orosz vendégsereg. Az okok hasonlóak: a fő küldő országok mellet (osztrák, magyar, szlovák) csupán pár százalék volt eddig is az orosz vendégek száma, így 2013 és 2014 évet összehasonlítva minimális volt a vendégszám visszaesés.
De hogy jön ide a benzin ára?
Kezdjük a közepén: az olajexportáló országok az utóbbi félévben folyamatosan nyomják lefelé a kőolaj világpiaci árát. (Legutóbb a 2008-as válság idején volt ezen a szinten.) A közel-keleti OPEC államok mellé ugyanis az utóbbi időben felzárkózott az USA, amely új kitermelési technológiája miatt már nem megvette más olaját, hanem eladta a sajátját. Ez nálunk első körben örvendetes, hiszen szinte minden héten jön az újabb hír: olcsóbban tankolhatunk szerdától.
Oroszország viszont nem örül, hiszen így csak kevesebb pénzért tudja eladni egyik fő exportcikkét. Márpedig egy erősen a kivitelből élő gazdaságot ez fájdalmasan érint – olyannyira, hogy egyes elemzők szerint kifejezetten azért nyomják le az olaj világpiaci árát, hogy Putyin észbe kapjon. Ukrajna szeletelése közben ugyanis olyan benyomása keletezhetett az orosz elnöknek, hogy bármit megtehet.
A Krím félsziget megszállása után Amerikából többször is figyelmeztették Putyint, ha tovább fenyegeti Ukrajna területi egységét, az Egyesült Államok képes lesz lenyomni az olajárat. A fenyegetést úgy tűnik beváltották, a hatás pedig nem maradt el: mint azt fentebb már tárgyaltuk, romlik a rubel.
Végül azt sem felejtik el hozzátenni a gazdasági elemzők, hogy aki most menne Moszkvába megcsodálni a Vörös teret, az pakoljon. Ha romlik a rubel, többet ér a mi pénzünk, amennyiben Oroszországban akarjuk elkölteni.
