Aki az egykor forgalmas kőszegi határátkelő felé veszi útját, a domboldalban egy kis idilli kecskefarmra lehet figyelmes. A horvát állampolgárságú, magyarul kiválóan beszélő Colic Mijo itt tartja harminc anyakecskéjét, amelyek tejéből különböző ízesítésű, sokak által keresett sajtot készít. Paksra nősült, majd a jó alpesi levegő miatt, egészségügyi okból is 13 éve az Alpokalja gyöngyszemébe, Kőszegre költöztek.
A hegyekbe ment tanulmányútra
Itt vásárolt kedvező áron egy bozótos, domboldalbeli önkormányzati területet, s elhatározta, hogy gazdálkodni fog rajta. Nyolc-kilenc éve hobbiként foglalkozik kecsketartással és sajtkészítéssel. A farm mögötti dombos-hegyes részen bőven van legelni való füves terület az állománynak.
-
Korábban eszembe sem jutott, hogy gazdálkodni fogok, a kecskéket is csak távolról szemléltem. Amikor azt tapasztaltam, hogy a magyarok szívesen vásárolják Horvátországban a kecskesajtot, akkor jutott eszembe, hogy miért ne próbálkozhatnék én is Magyarországon a kecskesajt-készítéssel. Bejártam Zala megyét, a Bakonyt, megkóstoltam az ott készült kecskesajtokat, de bizony nemigen ízlettek. Felmentem a horvát, a svájci és a tiroli hegyekbe, ahol idős emberektől próbáltam megtudakolni a sajtkészítés csínját-bínját. Még egy nyolcvan éves nénike is elmesélte tapasztalatait.
Az volt a célom, hogy igazi magyaros ízesítésű kecskesajtot készítsek. Ezért is csodálkoztam, hogy a megkóstolt magyar sajtok nem ilyenek voltak. Aztán vásároltam 7 kisgidát, kistermelőként regisztráltattam magamat, és nekiláttam a kecsketartásnak és sajtkészítésnek. Jelenleg 30 anya és 22 gida alkotja a vegyes fajtájú állományt. A bak 98 pontos magyar parlagi kecske
– mutat a körbe a telephelyen.Havi ezer liter tej...
-
Havi ezer litert fejek le kézzel, alkalmanként jó egy óra alatt végzek a fejéssel. Az állományt itt tartom, de a sajtot a házunknál készítem. A tej kilencven százalékát feldolgozom, de a maradék tíz százalék kecsketejre is vannak vevőim. Nagyon odafigyelek arra, hogy a tej egy óránál tovább ne álljon feldolgozatlanul. A natúr mellett többféle ízesítésű sajtot készítek, így fokhagymásat, borsosat, paprikásat, snidlingeset, füstöltet is, de kikísérleteztem egy mozarella jellegű sajtot is. Kifejezetten horvát tengeri sóval ízesítek, persze felhasználok magyar fűszereket is.
Megtanultam a biológiai jellemzőket, nem kutyulom a sajtot. Évente Mosonmagyaróváron a tejgazdasági kísérleti intézetben mikrobiológiailag bevizsgáltatom a sajtjaimat. Eleinte még találtak bennük némi coli baktériumot, ami a kecske tőgyében fellelhető, de megfelelő tanácsadással, kezeléssel sikerült ezt is kiküszöbölni. Lényeges, hogy az adott fűszer mennyi ideig érlelődik a sajtban. Versenyekre is járok, a sajtoskáli sajtfesztiválon különböző ízesítésű sajtjaimmal harmadik helyezést értem el. Sok a munka, de öröm jó sajtot készíteni és adni
– mondja.A fejlesztés gátjai
Egy tizenéves fiúcskát lelkesen üdvözöl. Mint kiderül, ő a jobb keze, sokat segít a farmon a munkában. Nagyon érdeklik a kecskék, a fejés, segítséggel már ezzel is megpróbálkozott. -
Nagyon szeretek itt lenni, állatokkal foglalkozni, nekünk is vannak otthon birkáink
– mondja a srác.Kik vásárolják a kecskesajtot?
-
Elég széles a vásárlói köröm. A helyi lakosságon kívül kőszegi rendezvényekre is rendre igénylik a sajtjaimat, egy vendéglő grillezi is őket. A Kőszegen megforduló turisták nagy része felkeres. Az országútról is gyakran betérnek hozzám. Viszek ki osztrák pizzériákba is, de Horvátországba nem szállítok. Sajnos a magyarok egy része még mindig fenntartásokkal van a kecskesajttal szemben, mivel állítólag büdös. Pedig a kecskesajt – ha szakszerűen, megfelelő alapanyagok felhasználásával és technológiával készül – nem lehet büdös.
Olyan osztrák vevőim is vannak, akik kifejezettem a szagos sajtot kedvelik, és amikor megkóstoltatom velük a kecskesajtot, azt hiszik, becsapom őket, mert tehéntejből készítettet kínálok. Amúgy egy igazi, jól érlelt sajtnak jellegzetes szagának kell lennie. Ez persze nem téveszthető össze a romlott sajt bűzével.
Nem segélyt kellene adni…
Colic Mijo miközben azt figyeli, hogyan viselkednek a kecskéi, azt is elárulja, hogy gyermekei is megfertőződtek a gazdálkodástól, ők is szívesen foglalkoznak a kecskékkel. Ha az állományt fel lehetne fejleszteni 70-80 kecskére, akkor az Kőszegen eltartaná az öttagú családot. Az adott területen azonban egyelőre nagyobb állomány nem fér el. A fejlesztés meg elsősorban terület és pénz kérdése. Lehetne persze pályázni is, de akkor el kellene költöznie valamelyik környékbeli, néhány száz lakosú faluba, hogy esélye legyen pályázati támogatásra, Kőszegen a lakosság száma ugyanis erre nem ad lehetőséget. Ezt tarja a vidékfejlesztési támogatási rendszer egyik nagy hibájának.
Amikor elbúcsúzunk, még elmeséli, hogy több olyan faluban is járt a Bakonyban, ahol kilencven százalék feletti a munkanélküliség. A magyar államnak nem segélyt kellene adni, hanem földet és állatokat, aztán azt mondani, tessék, gazdálkodjatok. Mindenki jól járna. Arról is beszél, hogy hajdan Magyarország élelmiszertermelésben világhatalomnak számított, míg Horvátország szinte teljesen importra volt szorulva.
Most már a magyarok legfeljebb szép emlékeikben őrizhetik meg a régi dicsőséget, miközben Horvátország nemcsak megtermeli saját szükségletét, de még exportra is jut. Távozóban visszatekintve látom, hogy odamegy a jószágokhoz, és kedvesen, szeretetteljesen beszél hozzájuk. Kérdés, milyen nyelven?
