Novák Katalin köztársasági elnök elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését, vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor az államfő a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt – tájékoztatta a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.
Az összegzés felidézi, hogy az Országgyűlés az elmúlt héten számos jelentős törvényt fogadott el: egyebek mellett a CSOK Plusszal vásárolt ingatlanok illetékmentességéről, a digitális államról, a gyermekek után járó pótszabadságról vagy a magyar építészetről.
A közlés szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban több megkeresés is érkezett a köztársasági elnökhöz, itthonról és külföldről egyaránt. A külföldről kapott üzenetek igazolják az Országgyűlés által kitűzött cél helyességét: szükség van a nemzeti önazonosságunk, szuverenitásunk védelmére.
A törvény megfogalmazásait ugyanakkor sokan kritikával illették. „Világossá kell tenni, a felállítandó hivatal vizsgálati hatókörét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor tölti be megfelelően az Alaptörvényben meghatározott küldetését, ha tevékenysége nem érinti a sajtószabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. A törvény kihirdetését a köztársasági elnök elrendelte” – olvasható a közleményben.
Vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor az államfő a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt.
Noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna – tartalmazza az összegzés.
