Ugye megvan, hogy egy stewardess dolga az, hogy széles mosollyal üdvözöljön, teátrálisan elmutogassa a vészkijáratokat, majd itallal kínáljon? Ez oké, de ezen túl, illetve éppen emiatt sokkal többet is tudnak a repülésről, mint bármelyikünk.
Az amerikai kérdezőplatformon, a Quora-n most valaki feltette a kérdést, hogy mik azok a dolgok, amiket a legénység tud, de sosem köt az utazóközönség orrára, és több se kellett néhány névtelen (sőt, akár nevét is vállaló) légiutaskísérőnek, örömmel kiírták magukból a lelküket feszítő válaszokat. Amik közül néhány nyílt titok volt eddig is, néhány meglepő, de elfogadható, de olyan is van, ami sokkolóan undorító. Alább a kinyilatkoztatások, amiket persze érdemes azért fenntartásokkal kezelni.
"Egy fillért nem kapunk, amíg be nem záródik a gép ajtaja"
Vagyis hiába a kötelező két órával korábbi érkezés a járat indulása előtt, nem kezd el ketyegni a pénzóra, amíg az utolsó utas le nem tette a seggét. Ezért van úgy, hogy 13 órán át talpon vannak, de mégis csak 5 óráért kapnak fizetést. És a késések sem számítanak bele a bérbe.
"A repülőgép fogyasztásra szánt vize gusztustalan"
"Őszintén sajnálom a kávé- és teafogyasztóinkat, a gép alján található víztankot ugyanis még sosem láttam tisztítani" - olvasható az egyik beszámolóban.
"A takarókat és párnákat nem mossák rendszeresen"
Mármint akkor, amikor vége van az egyik útnak, és jön a másik. És ez olykor elég sokszor megismétlődik, vagyis már a sokadik tucatnyi fej liheghet bele ugyanabba a párnába. Egyszerűen csak összehajtogatják azokat, mintha friss lenne, és a következő utas erről mit sem sejt.
"Ugyanúgy gyűlöljük a késéseket, mint Ön, ha nem jobban"
Nem, egyetlen fedélzeten dolgozónak sem jó ez, mert nem jár érte túlórabér vagy bármilyen egyéb kompenzáció. Cserébe a tíz órás pihenés helyett mondjuk már csak nyolc órájuk marad arra, hogy eljussanak a hotelig, zuhanyozzanak, egyenek, majd reggel ugyanez, és vissza a reptérre. Szóval nem, ők sem rajonganak annyira a késésért.
"Ha le fogunk zuhanni, arról szólunk az utasoknak"
Szintén nem áll szilárd talajon a feltételezés, hogy a repülőgépen dolgozók igyekeznek eltitkolni, ha valami nem stimmel. Egyrészt veszély esetén a stewardok és stewardessek is ugyanazt az információt kapják meg a pilótától a hangosbeszélőn át, mint az utazóközönség, és ha szükséges, ez alapján kezdik meg a menekítést. "Az én munkám az, hogy mindenki épségben kijusson egy ilyen esetben. Még szép, hogy azt akarom, hogy mindenki felkészült legyen" - írja az egyikük.
"Ha lát egy rohanó stewardesst, akkor biztos, hogy nem miatta indul késve a gép"
Olyan nincs, hogy emiatt ne startoljon el a repülőgép időben, ugyanis minden légitársaság tart tartalékos stewardesseket, pont a váratlan esetekre. Ha valaki nem érkezik időben, azonnal küldenek helyette mást.
"Nem tudunk semmit tenni elveszett poggyászok, késés-kompenzációk, ülőhelyváltoztatás ügyében"
Nagyon helyesen feljhívják a figyelmet arra is, hogy ők csak a légiutaskísérők, nem pedig az összes munkakör elvégzői, amik a légitársaságot működtetik. Perfektül tudják, mit és hogyan kell csinálni egy kényszerleszállás esetén, de fogalmuk sincs, mi az eljárásrend mondjuk egy meg nem érkezett bőrönd esetén, és a business classra sem tudnak minket némi jatt fejében átültetni a zsúfolt turistaosztályról.
Aki további árulkodásokat olvasna légitársaságok jelenlegi vagy egykori személyzetétől, az ide kattintson.
