Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink sorsáról döntünk. A webbeteg.hu gyűjtötte össze a legelterjedtebb tévhiteket, orvosok válaszolnak rájuk:
Akkor is elkaphatom a betegséget, ha be vagyok oltva.
Tény - Sajnos a védőoltások nem 100%-os hatékonyságúak, ezért előfordulhat, hogy megbetegszünk annak ellenére, hogy beoltatjuk magunkat, ennek azonban kevés az esélye. Ha mégis előfordul, akkor fontos hangsúlyozni, hogy a betegség lefolyása sokkal enyhébb, illetve a szövődmények kialakulása is ritkább, mint a nem oltott embereknél, ezért érdemes beoltatnia magát.
Ha úgy döntök, hogy nem oltatom be magam vagy a gyermekeimet, az csak rám tartozik.
Tévhit - Azzal, ha a kötelező védőoltásokat nem adatja be magának, nemcsak a saját, hanem a környezete egészségét is veszélyezteti. Elsősorban az újszülöttekre, idősekre, legyengült immunrendszerrel rendelkezőkre veszélyes egy oltatlan ember társasága, továbbá azokra, akiknél nem fejtette ki (még) a hatását a vakcina.
Ha egyszerre több oltást kap a gyermek, akkor túlterhelik az immunrendszerét.
Tévhit - Még a fiatal gyermek immunrendszere is elég erős ahhoz, hogy megvédje őket azoktól a baktériumoktól, amelyek nap mint nap érik őket. A legyengített vírusok sem veszélyesebbek ettől.
A védőoltásokat csak a nyereség miatt találták ki.
Tévhit - A gyógyszergyártó cégek nem jótékonysági szervezetek, ezért érthető, ha termékeiket alapvetően azért gyártják, hogy azon profitot termeljenek. Ennek megfelelően természetesen a védőoltás-gyártás is üzlet, de korántsem akkora, mint azt sokan gondolnák. A WHO 2012-es jelentése alapján a gyógyszeripar mindössze 2-3 százalékát teszi ki a vakcinák értékesítése, ami talán a legkisebb „szelete” az eladásoknak, így egyértelművé válik, hogy nem elsősorban üzleti érdek van a vakcinák eladásán, hanem tényleges hatással bírnak. Másfelől a súlyos betegségek kezelése sokkal drágább, mint azok megelőzése, tehát ha kizárólag a profitszerzésről lenne szó, akkor nem a betegségek megelőzéséhez járulnának hozzá az oltóanyagokkal.
Az MMR-oltások autizmust okozhatnak.
Tévhit - 1998-ban a világ egyik legnevesebb orvosi lapjában, a Lancetben jelent meg Dr. Andrew Wakefield cikke, ami kapcsolatot vélt felfedezni az MMR (rubeola, mumpsz, kanyaró) oltás és az autizmus kialakulása között. A hír megosztotta az orvosok és a kutatók véleményét, ezért több kutatást is indítottak a kapcsolat feltárása végett. A vizsgálatok azonban nem bizonyították ezt a feltételezést, ezért az orvosi szakma egyértelműen visszautasította azt, hogy az MMR oltás és az autizmus kialakulása között bármilyen kapcsolat lenne.
Az oltások akár cukorbetegséget is okozhatnak.
Tévhit - A veleszületett rubeola szindróma valóban összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel és az is alátámasztható, hogy a rubeolavírus képes a hasnyálmirigyben megsokszorozódni, ami szintén felveti az autoimmunitás lehetőségét (a rubeolavírus ellen termelt antitestek révén). Tudományos alapon tehát elvileg hírbe hozható az MMR-oltás a cukorbetegség kialakulásával. DE! A vírusfertőzések csak akkor okozhatnak problémát, ha képesek az inzulint termelő hasnyálmirigy béta-sejtjeibe bejutni, ilyen szempontból a védőoltások viszont nem hogy rosszat, hanem jót okoznak, ugyanis az oltóvírus (a vírus gyengítése miatt) kevésbé veszélyes a tényleges vírusoknál (a kialakuló immunitás miatt).
Felnőttkorban már nem érdemes beadatni a HPV elleni vakcinát.
Tévhit - A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a gyermek még biztosan nem „találkozott” a vírussal. Ezért javasolják a világ minden pontján a tinédzserek oltását, de felnőtt korban sem késő beadatni a vakcinát, hiszen a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség.
A méhnyakrák elleni oltás halálos is lehet.
Tévhit - A méhnyakrák elleni vakcina mellékhatásainak jelentésére szolgáló rendszer (VAERS) adatainak félreértelmezése adott „alapot” a fenti mondatnak. Egy Snopes által idézett statisztika szerint 2006 júniusa és 2013 márciusa között körülbelül 57 millió HPV vakcinát adtak be, és ezalatt az idő alatt a VAERS rendszerébe 22 ezer jelentés érkezett, amelyből 2008. december 31-ig 32 eset volt, ami halállal végződött. (A valós szám ennél magasabb és alacsonyabb is lehet, hiszen ezek ellenőrizetlen és nyers bejelentések voltak.) Ez a statisztikai adat úgy értelmezhető, hogy 32 olyan nő haláláról tudnak, aki korábban HPV elleni vakcinát kapott, nem pedig úgy, hogy 32 ember halt meg a HPV vakcina miatt, hiszen ezek a halálozások nem közvetlenül a vakcina beadása után történtek.
Az oltóanyagok mikrocsipeket tartalmaznak, hogy megfigyelhessenek bennünket.
Tévhit - Sokaknak megdöbbentő lehet, ha valaki erre a filmbe illő összeesküvés elméletre hivatkozik, ám tudni kell, hogy az oltásellenes emberek egy csoportja valóban a mikrocsipek behelyezésétől tart, és tulajdonképpen ezért ódzkodik az oltásoktól. Ha esetleg Ön is közéjük tartozik, kérje meg az oltást beadó védőnőt/orvost, hogy mondja el, milyen összetevőkből áll a vakcina.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
