Hajszál híján menekült meg egy orosz olajszállítóhajó egy rakétacsapástól, amelyet a jemeni húszi lázadók küldtek a Vörös-tengerre, a rakéta a hajótól mindössze 4-500 méterre csapódott a tengerbe - írja a Portfolio.
A szóban forgó hajó feltehetően a Khalissa volt, amely az orosz kikötőből, Uszt-Lugából szállított olajat. A régióban november eleje óta a kereskedelmi hajókkal szembeni ellenséges magatartás fokozódott a húszi lázadók Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben folytatott agresszív fellépése miatt. A helyzet tovább romlott múlt pénteken, miután az amerikai és brit erők légicsapásokat hajtottak végre jemeni célpontok ellen.
Ezért számos kereskedelmi hajó kénytelen volt átgondolni útvonalát. Néhányan úgy döntöttek, hogy átmenetileg leállítják a Vörös-tengeren át vezető útjukat, mások alternatív útvonalakat választottak Afrika megkerülésével - ami több ezer mérföldes kerülőút -, hogy elkerüljék ezeket a veszélyes vizeket.
A Khalissát érintő incidensnek van egy másik aspektusa is: a hajó korábban a Union Maritime, egy brit székhelyű vállalat tulajdonában volt, azaz valószínűleg a húszik tévesen azonosították, hogy a hajó brit fennhatóság alatt van.
De kik azok a húszi felkelők?
A zömében Jemen területén élő húszikra nemcsak a több évtizedes polgárháború, hanem az utóbbi időkben a nemzetközi közösség ellen elkövetett fegyveres akciók hívták fel a figyelmet - ezt már az Index egyik cikke írja.
Rövid válasz: Irán meghosszabbított karja. Hosszabb válasz: a gond az, hogy támadásaikkal könnyen lángba boríthatják a Közel-Kelet egy újabb térségét.
Némileg különböznek ugyan a hagyományos iráni és iraki síita vonalat követőktől, de ha kell, szolidaritásukat mindig készek kifejezni irányukba a szunnita többséggel szemben is.
Jemen északi és déli része 1990-ben egyesült, és ezt követően erősödtek fel az országon belül az ellentétek a kisebbségben élő síiták és a szunniták között. A húszik ellenségnek tekintik Amerikát, Szaúd-Arábiát és a hivatalos jemeni kormányt.
A jemeni kormányzat jó kapcsolatokat ápolt Szaúd-Arábiával, és hagyta, hogy az Egyesült Államok megtisztítsa az országot az évek során beszivárgott al-Káida-csoportoktól. A gond abból támadt, hogy a síita húszikat egyre látványosabban kezdte támogatni a nagy ellenség, Irán. Ez már nemcsak kisebb adományok formájában történt, hanem fegyverekkel is, amelyek segítségével a húszik eljutottak a jemeni fővárosig, és be is vették azt.
Irán szép lassan, de felfegyverezte a húszikat, és így kapott egy neki teljesen alárendelt fegyveres síita mozgalmat Jemenben, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Libanon déli részén felépítette a térség másik meghatározó fegyveres síita milíciáját, a Hezbollahot. A jemeni főváros elfoglalásakor vált egyértelművé, hogy a nagy ellenség, Irán, egy proxyszervezetet létrehozva megjelent Szaúd-Arábia hátsó udvarában.
2015-ben a szaúdi vezetés, a jemeni központi kormány megsegítésére, nemzetközi katonai szövetséget szervezett és beszállt a háborúba a húszikkal szemben. 2017-ben tűzszünetben állapodtak meg, de ez nem tartott sokáig.
A húszik rakétáikkal folyamatosan „belőttek” szaúdi területre, támadták Rijádot és a szövetséges öbölmenti államokat is. A dolog végül tavaly vett fordulatot, amikor 2023 elején kínai közvetítéssel – hosszú idő után – kibékült Szaúd-Arábia és Irán.
Ezt követően szaúdi részről jelezték, látnak lehetőséget a jemeni viszálykodás lezárására. Ez viszont még nem történt meg.
