Egyes vélemények szerint Szombathely legnyomorúságosabb állapotban lévő, legrázósabb parkolója a Kárpáti Kelemen utca és az Árpád utca elejéhez közel fekvő, szedett-vedett betonkráter. Bizonyos autósok valóságos rémtörténeteket mesélnek erről a parkolóról. Évtizedek óta eszi az enyészet, mondják, talán még harci járművel is kockázatos itt forgolódni, megkísérelni a parkolást, nemhogy autóval.
Az egykor valószínűleg sima betonfelület mára már apró, hegyes sziklák tömkelegéből álló, abroncsgyilkos, szinte járhatatlan tereppé változott, de kátyú is akad bőven. Itt-ott akkora gödrök nőttek, hogy segítség nélkül egészen biztosan nem lenne képes kievickélni belőlük a balszerencsés ember. Mert nemcsak gépjárművel, de gyalogosan is veszedelmes bekeveredni ebbe a különös parkolóba.
Éppen ezért kizárólag erős túrabakancs ajánlott a biztonságos átkeléshez, könnyen megjárhatja ugyanis, aki közönséges lábbeliben próbálkozik. Másnap nemcsak talpalást, sarkalást, de mindenre kiterjedő varrást is rendelhet a suszterétől.
A szombathelyi autósok azonban - érdekes módon - már nem követelik a parkoló megjavítását, nem kárhoztatják egy cseppet sem az illetékeseket. Megtanulták az évtizedek alatt, hogy teljesen felesleges az ügybuzgalmuk, úgysem történik soha semmi. Így aztán - más választásuk nem lévén - megszokták a rozoga parkolót, s ezúttal is, mint már számtalan más alkalommal, beletörődtek abba, hogy várni kell egy kicsit, ahogyan nálunk mindig is várni kellett egy kicsit (?) mindenre.
S nemcsak megszokták, de lassan-lassan meg is szerették ezt a kietlen placcot az emberek, mert olyan szerencsétlen, árva, hogy előbb-utóbb óhatatlanul megesik rajta még a legkeményebb szív is. S a legtöbben ma már azt szeretnék, hogy a parkoló maradjon meg mostani állapotában, hogy még véletlenül se nyúljon hozzá senki, s hogy mihamarabb nyilvánítsák Szombathely egyik különleges látványosságának. Legyen belőle olyan nevezetesség, amelyre a kései nemzedékek is büszkék lehetnek.