Napok, lassan hetek óta azt szajkózza az országos média, hogy mennyire elszaporodtak a poloskák, már-már invázióról írnak a lapok. Megkerestük hát a Savaria Múzeum muzeológusát, Dr. Vígh Károlyt, aki egyébként a Magyar Rovartani Társaság elnöke is egyben, hogy feltérképezzük a megyei helyzetet.
Való igaz, hogy a címeres poloskák bizonyos fajtái, amiket a márványos poloskák csoportjába sorolunk, nagyon elszaporodtak az ország egyes területein, leginkább a déli, melegebb megyékben jelentek meg tömegesen. Ez a faj jó pár évvel ezelőtt Ázsia felől érkeztek hozzánk, és a populáció most ért el akkora létszámot, hogy az az emberek számára zavaró lehet. Az állatok érzik az ősz közeledtét, így aztán meleg, védett helyet keresnek maguknak. Ezért lehet velük sokat találni a lakásokban is. Itt szaporodni semmiképpen nem fognak, ettől tartania senkinek nem kell. Ha valaki otthon poloskát talál a legtöbb amit tehet, hogy kidobja egy zsebkendővel megfogva, vagy esetleg egy pohárral, papírlappal kitessékeli.
A köznyelv csak büdös bogárnak hívja őket, ami nem véletlen. A poloskák ugyanis egy védekező mechanizmus miatt az ember számára is érezhető büdös váladékot bocsát ki. Emiatt aztán sok természetes ellensége sincs. Néhány parazita darázs faj van mindössze ami a poloskákat ellepheti, de valóban csupán ennyi. Valószínűleg mást nem tehetünk, meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel az állatokkal.
Nagy kárt egyébként nem fognak tenni ezek a márványos poloskák.
Életmódjukat tekintve növények nedveit szívogatják, de mivel nem egyetlen növényen élnek, így tartani nem kell károkozásuktól. Megélnek a kiskertekben és a vadonban is. Ezzel együtt egyébként attól sem kell tartani, hogy esetleg más, hazai, őshonos ízeltlábút kiszorítanának. Hasonló poloska invázió egyébként 8 éve volt Magyarországon, akkor az észak-afrikai zöld vándor poloska jelent meg tömegesen.
Vasban most pár éve egy Ausztria felől érkező levéllábú poloska tűnt fel. Ezek pedig fenyőféléken élnek.
