Válságos szinthez közelít, egyes helyeken kritikus a víziközművek állapota országszerte. Kevesebb, mint 20% a megfelelő minősítésű rendszerek aránya – olvasható a Megyei Jogú Városok Szövetsége által a településeknek nemrégiben véleményezésre szétküldött
stratégiai dokumentumban
, amit az átlátszó.hu mutatott be.Az ellenzékiséggel nem vádolható MJVSZ szerint
A szerzők szerint a
műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatti folyamatos állagromlásban
az oka a jelenlegi, válságoshoz közeli állapotnak.De mit is jelent ez?
Azt, hogy az önkormányzati és állami kézben lévő víz- és csatornaszolgáltatóknak az elmúlt években nem csak a felújításra, hanem a karbantartásra sem maradt pénzük, így csak nyitják és zárják a csapokat.
A szolgáltatók mélyrepülésének pedig három oka van:
A rezsicsökkentés miatt központilag határozzák meg az árakat, a víz- és csatornadíjaknál jellemzően a piaci ár alatt, így a közműcégek veszteségeket kénytelenek elkönyvelni.
Az államosítás, vagyis a piaci szolgáltatók kiszorítása azt hozta magával, hogy a szolgáltatóknak (az alacsony árak miatt is) nincs pénzük fejleszteni és karbantartani, örülnek, ha a napi működést ki tudják gazdálkodni, hiszen épp erre elég a bevételük. Ráadásul különadóval is megterhelték a közműveket, ami még nehezebb helyzetbe hozta a szolgáltatókat.
Persze, a fentieken kívül vannak egyéb okok is, így például a szolgáltatók nagy értékű kintlévőségei, azaz a be nem fizetett díjakból származó veszteségek. A jelentés szerint az összes kintlévőség 25,5 milliárd forintot tett ki az év végén. Ebből az összegből 8,7 milliárd forint egy éven túli követelés.
Magyarországon egyébként a 2011-es, radikális államosítás és átalakítás után megmaradt 41 vízközmű-cégből 24 termelt üzemi szinten, 11 mérleg szerint is veszteséget 2015-ben. Vagyis, az egész ágazat a csőd felé közelít.
A MJVSZ-jelentés a többségi állami tulajdont látná helyesnek. Azt is javasolnák, hogy a törvényhozás változtasson a közműadó számításának jelenlegi rendszerén, ami megítélésük szerint hátrányosan érinti a ritkábban lakott területeken szolgáltató cégeket. Megfontolandónak tartanak továbbá egy 1,5 százalékos, nem lakossági díjemelést. Különös tekintettel arra, hogy a kötelező minimálbér-emelés a közműcégeket is érinti, s még ezt is ki kell gazdálkodniuk valahogyan.
A teljes jelentés itt elolvasható.