Sokkal magasabb pénzromlást éreznek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok tükröznek - írja közleményében a K&H. A K&H biztos jövő index harmadik negyedéves felmérése szerint a 30-59 évesek úgy hiszik, idén szeptemberben átlagosan 21 százalék volt az éves infláció. Ez a vélt drágulási tempó szinte megegyezik a tavaly ilyenkor mért értékkel, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része nem hiszi el, hogy lassul az áremelkedés. A legtöbben a következő évben is tartósan magas, de mérséklődő ütemű áremelkedésre számítanak.
A válaszadók szerint az árak egy év alatt, idén szeptemberre átlagosan 21 százalékkal emelkedtek – ez lényegében minimális változást jelent a 2024-ben mért 22 százalékos szinthez képest és még mindig ötszöröse a hivatalos adatnak. A mediánérték a 20–24 százalékos sávban maradt, ami azt jelzi, hogy a többség a mindennapokban sokkal erőteljesebb drágulást gondol, mint amit a statisztikai adatok tükröznek.
Az alacsonyabb végzettségűek és a kisebb jövedelműek továbbra is magasabb inflációt éreznek– átlagosan 22 százalékot –, míg a magasabb végzettségűek és jobb anyagi helyzetűek körében 19 százalék körüli a gondolt drágulás.
A jövőre vonatkozó várakozások sem változtak érdemben az elmúlt egy évben. A középkorúak közel háromnegyede, 73 százaléka arra számít, hogy az árak a következő egy évben is tovább nőnek – átlagosan 9 százalékkal. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenhetnek az árak, míg 17 százalékuk stagnálást vár. A maradék 5 százalék azt nyilatkozta, nem tudja megítélni, milyenek lesznek az árak egy év múlva. Az árak mérsékelt emelkedését valószínűsítők aránya gyakorlatilag megegyezik a 2024-es értékekkel. A válaszadók többsége egyre inkább elfogadja, hogy a korábbi évekhez képest az árak új, magasabb szinten ragadnak be.
A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2025. szeptember 1-8. között készült.
