Néhány nappal ezelőtt egy ingatlanpiaci elemzést Alig beszélünk a Magyarországon belüli migrációról, pedig ez mozgatja az ingatlanárakat 2018. November 06. 18:39 tett közzé lapunk, amely némileg szokatlan szempontból vizsgálja a lakásárak változását.
A tanulmány lényege, hogy a lakásdrágulás erősen összefügg a Magyarországon belüli vándorlással. Egyértelmű, hogy a jobb életlehetőségeket nyújtó térségekben és városokban növekszik leginkább a lakóingatlanok ára.
A belső migrációval és annak hatásaival foglalkozik a soproni Cyberpress.hu írása is.
A szerző elismeri, hogy Sopron jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi években – az M85 épülése, a belváros megújulása stb. – ugyanakkor a város ettől cseppet sem lett élhetőbb, merthogy a belső migráció miatt a lakók alig ismernek rá egykori városukra.
Nos nekünk, akik még ismertük a nyugodt és csendes régi Sopront, fáj a szívünk hogy az a szerelem ami olyan elbűvölővé tette ezt a várost és ahol szinte mindenki mindenkit ismert, mára csak az emlékeinkben élhet tovább, azonban valljuk be, ez ellen városi szinten nem lehet mit tenni
– írja a cikk írója, aki hozzáteszi:megtelt a város
.Sopronban papíron 65 ezer ember lakik, de a közvélemény ezt a számot 100-120 ezerre (!) teszi. Ezzel párhuzamosan az egeket ostromolják az ingatlan- és albérletárak, gondok vannak a közlekedéssel és a közbiztonsággal.
Sopronnak nincs más választása, minthogy alkalmazkodik a kialakult helyzethez, amelyet egyedül országos szinten lehetne kezelni – szól a következtetés.
Mindebből adódik a kérdés, hogy vajon mennyire igaz mindez Szombathelyre?
Sopronhoz képest mindenképpen tompítottan van jelen a probléma, a közbiztonság terén nagy romlás nem tapasztalható, ugyanakkor a közlekedési gondok, az ingatlan- és az albérletárak emelkedése azt sugallja, nem biztos, hogy a városban valójában nem laknak többen, mint papíron. A KSH adatai szerint a város lélekszáma stagnál, sőt a múlt évben még kicsit csökkent is, ugyanakkor az utóbbi években folyamatosan épülnek az új lakások, lakóparkok.
Ebből a szempontból figyelemre méltó a KSH néhány nappal ezelőtt publikált tanulmánya is, amely a belföldi vándorlással foglalkozik.
Ebben egészen meghökkentő adatok vannak.
Például hogy2017-ben 572 ezer 408 fő volt a belföldi vándorlásban részt vevők száma, majdnem 100 ezer fővel több, mint 2012-ben
.Az nem különösen meglepő, hogy regionális szinten Pest és Nyugat-Dunántúl (ezen belül is Győr-Moson-Sopron és Vas megye) tekinthető a belföldi vándorlók elsődleges célterületeinek, míg a kibocsátó területek döntően Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld.
Az eddig majdnem hogy tabuként kezelt belső vándorlásnak természetesen gazdasági okai vannak. Ahogy az ábra mutatja, az utóbbi években Nyugat-Dunántúl gazdasági fejlődése még a fővárost is megelőzte, és a szakadék egyre nagyobb a keleti és a nyugati régiók között.
Ez persze újabb kérdéseket vet fel többek között a felzárkóztatási programok hatékonyságáról és az EU-s pénzek elosztásának a gyakorlatáról. Ugyanekkor ezek a témák jóval meghaladják a „Sopron megtelt” jelenség problémakörét.
Egyelőre maradjunk annyiban, hogy míg a kormánypropaganda a – gyakorlatilag nem létező - bevándorlást tartja a legégetőbb kérdésnek, addig egyetlen év alatt több mint félmillió ember változtatott lakhelyet az országon belül, nem is beszélve a Nyugat-Magyarországon egyre látványosabban megjelenő 
Mi történik itt, az ukránok elveszik a magyarok munkáját? 2018. October 12. 07:39 külföldi munkavállalókról.
