November 19-én ismét Finnország budapesti nagykövetségén rendezték meg a Transparency International Magyarország 2024-es oknyomozó mentorprogramjának záró ceremóniáját. Az eseményen Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője mellett több ország nagykövete hangsúlyozta a független újságírás fontosságát. A házigazda Pertti Anttinen (Finnország), valamint Diana Madunic (Svédország), Jonathan Lacôte (Franciaország) és Anne Myrjord (Norvégia) beszédeikben kiemelték az oknyomozói munka társadalmi jelentőségét. Az eseményen részt vett Jeroen Vergeylen (Belgium) és François Lafrenière (Kanada) nagykövete is.
A köszöntők után a mentor-mentorált párosok meséltek a tapasztalataikról és az elkészült cikkekről, ezt a szakasz Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunikációs menedzsere vezényelte le.
A fődíjat idén Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa és Fritz Zsuzsanna vihették haza. A díjnyertes cikkükben a Tolna megyei Bonyhádon európai uniós támogatással épült agrárlogisztikai központot mutatták be, amely a helyi kistermelők segítése helyett a Tolna Vármegyei Iparkamara elnökének milliárdos árbevételű cégéhez került.
Lampé Ágnes (Szabad Európa) és Drávucz Renáta közös cikke a rövidtávú lakáskiadások, például az Airbnb-k által okozott társadalmi és gazdasági feszültségeket, valamint a szabályozási problémákat és a politikai vitákat elemezte. A szerzők rámutatnak, hogy a 2020-ban bevezetett törvény ellenére a legtöbb budapesti kerület, az V. és VI. kerület kivételével, nem élt a szabályozási lehetőségekkel.
Meglátásuk szerint az ilyen típusú lakáskiadások hozzájárultak a lakhatásra alkalmas ingatlanok csökkenéséhez, ami az árak és bérleti díjak emelkedését eredményezte. Emellett a jelenlegi szabályozás számos visszaélésre ad lehetőséget, például a rövidtávú bérbeadásra szánt ingatlanok nyilvántartásának könnyű kijátszhatósága miatt.
Munkatársaink, Józing Antal (Nyugat.hu) és Nagy Róbert a NER-korszak házassági és üzleti összefonódásait vizsgálták, kiemelve Homlok Zsolt történetét, aki részben eltér az eddig ismert mintáktól. Homlok előbb építette ki milliárdos vasútépítési üzleteit, majd később vette feleségül üzleti partnerének, Mészáros Lőrincnek a lányát, Mészáros Ágnest.
Azonban az üzleti kapcsolattal együtt a házasság is megromlott, részben azért, mert Homlok Zsolt elégedetlen volt a másodhegedűs szereppel. Mészáros Lőrinc árnyékából azonban nem lehet büntetlenül kitörni, így Homlok Zsolt története bukással ért véget. Cikkünket ITT 
Utazásaim Homlok Zsolt koponyája körül: egy NER-oligarcha felemelkedése és bukása 2024. October 25. 11:25 olvashatják.
Ónody-Molnár Dóra (Jelen hetilap) és Heszler Ramóna a családon belüli erőszak rendszerszintű problémáit tárték fel írásukban, ahol álnéven szólaltattak meg áldozatokat. A szerzők szerint a magyar állam intézményei – rendőrség, bíróságok, gyámhivatalok és pedagógusok – gyakran nem ismerik fel a bántalmazást, és nem biztosítanak megfelelő védelmet az áldozatok számára.
Kitérnek arra is, hogy a szakemberek gyakran megalázóan, bizalmatlanul viselkednek a párkapcsolati erőszak áldozataival, és nem veszik figyelembe a nők tényleges helyzetét. A szerzők szerint az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, valamint a családon belüli erőszak kezelésével foglalkozó szakemberek hozzáállásának megváltoztatása lenne a megoldás kulcsa.
Porcsin Zsolt (Debreciner) és Bereczki Boldizsár cikke a Hajdú-Bihar megyei piacépítési projekteket vizsgálta, amelyek állami és uniós forrásból valósultak meg. Bár az elmúlt években jelentős piacépítési hullám indult a térségben, ezek többsége sikertelennek bizonyult. A helyi piaci élet nemhogy fejlődött volna, sok esetben inkább visszaesett.
A kudarc okai között szerepelnek a megváltozó fogyasztói szokások, a helyi mezőgazdasági kultúra átalakulása, valamint az, hogy a beruházások során az érintettek – árusok és helyiek – véleményét nem kérték ki, és a tervezésből is kimaradtak. Ennek eredményeként gyakran használhatatlan, a vásárlók számára nehezen megközelíthető piacok épültek. A cikk szerint ezek a piacok a társadalmi funkciójukat is elveszítették, pedig megfelelő tervezéssel a helyi közösség életének központjai lehetnének.
A beérkezett pályamunkákat egy négytagú zsűri bírálta el, melynek tagjai; Bogár Zsolt, a Deutsche Welle Magyar vezető szerkesztője, Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója, Stumpf András újságíró, a Válasz Online egyik alapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója. Lapunk végül egy elismerő oklevéllel gazdagodott, a többi résztvevőnek és a győztes párosnak pedig ezúton is gratulálunk!
Lapunk rendszeresen részt vesz a TI által szervezett mentorprogramon, a zsűri 2019-ben
Büszkén jelentjük - Országos fődíjat nyert a Nyugat tényfeltáró cikke
2019.
November
14.
14:59
és 2021-ben
Országos díjat nyert a Nyugat fideszes oligarchákról szóló oknyomozó cikke
2021.
November
26.
11:37
is munkatársainknak ítélte a fődíjat.
