Most már hagyomány, hogy a különböző szakmai szerveztek megválasztják az adott év élőlényeit. Nem volt ez másképp az idei esztendő elején sem, így 2017-ben a következő állatokra és növényekre kerültek a fókuszba:
Mi meg összeszedtünk pár érdekességet ezekről az élőlényekről. Jöjjön hát egy rendhagyó biológia óra, a minket körülvevő világról.
Az ember hódíttatta meg a világot a tengeliccel
A tengelic eredetileg Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában valamint Észak-Afrikában fészkelő madár volt. Az ember azonban szinte az egész Földre kiterjesztett már a madár élőhelyét. Az ember szimpátiáját valószínű színes tollainak és kedves megjelenésének köszönheti. A tengelic most már Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, sőt még Új-Zélandon is megtalálható.
A madárka egyébként régebben a kitartás és a termékenység szimbóluma volt.
A nagy szarvasbogár csak a szexnek él
Öt év kell, amire kifejlődik a nagy szarvasbogár, aminek élete utolsó ciklusa már csak és kizárólag az utódnemzésre koncentrál. Május végén, június elején jelennek meg a kifejlett szarvasbogarak, a hímeket pedig csak a csajok foglalkoztatják. Apropó, ha látott már valaki repülő hím szarvasbogarat, az tudja, hogy micsoda nehézbombázó benyomását keltik ezek az állatok. Ők egyébként eléggé gyatra repülők, a leszállást általában ütközéssel oldják meg.
A hím szarvasbogár kifejlett rágói nem igen alkalmasak semmilyen táplálék elfogyasztására, így leginkább tartalékokból élnek. Életük kétféleképpen érhet véget: vagy egy nőstényért folytatott harcban lelökik őket a fáról és szinte azonnal ebbe pusztulnak bele, vagy párosodnak és a kimerültség végez velük.
A harcsa gondos szülő
A magyar gasztronómia által is kedvelt harcsáz, az egyik legnemesebb halfajként tartják számon, nem csak a szakácsok, de a horgászok is. Egészen kapitális példányokat is sikerült olykor kifogni. A harcsa vérmes ragadozó, kisebb példányai puhatestűeket, kisebb halakat, rákokat eszik, a nagyobb harcsák azonban emlősöket, vízimadarakat is befalnak. Senki sem gondolná a harcsáról, hogy ennek ellenére igen gondos szülő, ráadásul, ezeket a feladatokat a hím látja el. Az ikrák megtermékenyítését követően további három hétig, a kis harcsák kikeléséig őrzi a fészket.
A magyar harcsarekordot egy 2010-ben kifogott 230 centis, 113 kilós példány tartja.
A mocsári béka hímje kékké változik a szerelemtől
Márciusban kezdi meg párzási időszakát a mocsári béka. A kis tavakban elsőként, az ilyenkor barnából kék színre váltó, hímek jelennek meg. A pár nap múlva érkező nőstényekért aztán nagyon komoly verseny indul meg. Előfordul, hogy egy nőstényen fürtökben lógnak a hímek, így próbál meg mindenki apává lenni.
Durván kitermelték a magyar hóvirágot
2005 óta védett növény a hóvirág Magyarországon. Egy tő virág 10 ezer forintos eszmei értékel bír. A szabályozásra azért volt szükség, mert nagyon durván kitermelték a növény hagymáit, ezeket pedig tovább exportálták, leginkább Hollandiába. A kereskedők arra is ügyeltek, hogy kiválogassák a szebb virágokat, ezzel pedig nagyban sérült a magyar populáció genetikai állománya. Ezért döntöttek úgy a hatóságok, hogy a fajt felveszik a védett élőlények listájára.
Mosolyog mint a vadalma
A télre készülő vadállatok egyik fő tápláléka az ősszel beérő vadalma, ami ugyan emberi fogyasztásra is alkalmas, ám fanyar íze miatt nem lett végül a kedvencünk. Közmondásban is leírták a gyümölcs tulajdonságát: Mosolyog mint a vadalma. Vagyis kényszeredetten, idétlenül mosolyog.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!